Őrségi Nemzeti Park
Koordináták: é. sz. 46° 50′ 20″, k. h. 16° 25′ 16″
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Őrségi Tájvédelmi Körzetből 2002. március 1-jén hozták létre Magyarország tizedik nemzeti parkját, az Őrségi Nemzeti Parkot, amely magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 43 927 hektáron 44 település határát öleli fel. Igazgatósága Őriszentpéteren található. Teljes területe az Európai Közösségben védett, Natura 2000-es minősítésű, ebből 3104 hektár fokozottan védett.
Története
A 2002-ben
létrehozott Őrségi Nemzeti Parkot – költséghatékonysági szempontokra
hivatkozva – a szakmai és civil zöld szervezetek tiltakozása ellenére 2007. február 1-jétől megszüntették, illetve összevonták a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal. 2008. április 1-je óta újra önálló.
A nemzeti park jellegzetességei
A valamikori őrispánság 18 községből állt. A földrajzi tájegység 33 települést foglal magába, ebből 7 a Vendvidék része. A táj és természeti egység túlterjed a határon, és Ausztriában a Felső-Őrséggel folytatódik. A park nemcsak a történelmi Őrséget foglalja magában, hanem a teljes magyarországi tájegységet.
Földtan, domborzat, vízrajz
A jelenlegi dombságot egykor az ős-Rába
kavicstakaróval fedte le. A lapos, kavicsos, rossz termőtalajú
dombhátak közé meredeken bevágódó völgyek talpa vizenyős, nehezen
járható. Víz bőségesen van: 200 forrás 15 patakot táplál. A patakok
visszaduzzasztásával többhelyütt turisztikailag is jelentős mesterséges
tavakat alakítottak ki.
Legjelentősebb folyóvize a Rába; ez az egyetlen olyan folyónk, amelynek medre hosszú szakaszon szabályozatlan maradt. Másik jelentős vízfolyása a Szalafőtől északra eredő Zala (Szala), amely középen szeli ketté az Őrséget, a harmadik pedig a Kerka.
Éghajlat
Éghajlata nedves, hűvös szubalpin jellegű. Az éves csapadék többnyire 750–900 mm közötti.
Növényzet
Az Alpok közelsége miatt az élővilág hegyvidéki jellegű: bükkösök, erdeifenyvesek a jellemzőek. Tömegesen fordul elő a fecsketárnics, a zergeboglár és a sárga liliom.
A terület legértékesebb tagja a szőcei tőzegmohás láp. A legutóbbi jégkorszakból ránk maradt láprét tíz ritka tőzegmohafaj termőhelye. Találtak itt gyapjúsást és szibériai nőszirmot is. A tőzegmoha-párnák teherbíró képességét megítélni szinte lehetetlen, ezért a lápréten járni életveszélyes.
A Szalafő és Farkasfa közötti pici dagadólápban egy kivételével az összes Magyarországon ismert tőzegmohafaj megtalálható. Van itt még vidrafű és kereklevelű harmatfű is.
Szalafő őserdejében 1950
óta nem vágtak ki és nem ültettek fát, e fokozottan védett területen
ember nem avatkozhat a természet dolgába. A kutatók azt figyelik, milyen
természetes változások mennek végbe az erdő növénytársulásában.
Kiderült, hogy valamennyi, az Alpokalján ismert rovarfaj megtalálható az erdőben.
Szentgyörgyvölgy környékén a volt Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet
védettségét elsősorban annak köszönheti, hogy a szálaló
erdőgazdálkodásnak köszönhetően szinte természetes állapotban őrizte meg
eredeti arculatát. Ezen a tájon kisparasztok birtokolták a fenyveseket,
s ezeket úgy ritkították, hogy csak az érett, öreg szálakat vágták ki.
Sohasem vágták tarra az erdőt, és a kivágott fák pótlásáról azonnal
gondoskodtak, így az erdőben valamennyi fa-korosztály megtalálható. A
terület megóvandó védett növényeinek egy része a hűvösebb, hegyvidéki
klímát kedveli, mint a henye boroszlán, másutt a növényvilág inkább délies, és itt található pirítógyökér, lednek. Tavasszal virágzik a csillagos nárcisz és a sárga liliom.
Szakonyfalu a Vendvidék része. Az alpesi hangulatú erdőség hegyi kaszálóin ezerszám virágzik a zergeboglár és a kornistárnics. Az erdőkben emberi beavatkozás nélkül újulnak meg a bükkösök. Erdei ciklámen, fecsketárnics virágzik, farkasboroszlán él itt, az egyvirágú és az ernyős körtike pedig nagyon jellemző erre a vidékre.
Állatvilág
A rétek fölött több mint félezer lepkefaj képviselői szálldosnak. A Kerka völgyében sok szitakötő és kérész él.
A Hársas-patak völgyében szivárványos pisztráng is élt, amíg meg nem épült a víztározó.
A Nemzeti Park a már kihalófélben levő muraközi ló feltámasztásával is foglalkozik. Őriszentpéter mellett több egyedet is tart.
Kommentáld!