Az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt. területén található Erdőanyai-völgyben a Parkerdő alapítója, Dr. Madas László több mint 60 éve indított el egy, a maga korában forradalminak számító programot: egy erdőrészlet természetközeli gazdálkodási módszerrel történő kezelését. A Visegrádhoz közeli erdőrészlet ennek köszönhetően mára az őserdőket megközelítő természetességi állapotban van.

A biológiai sokféleség nemzetközi napján, május 22-én világszerte a fajok megőrzésének fontossága áll az érdeklődés középpontjában. Miközben szervezetek, szakemberek és társadalmi támogatók sokasága igyekszik felhívni a figyelmet a fajok pusztulására és tesz erőfeszítéseket a biológiai sokféleség megőrzésére, érdemes a jól működő megoldásokat is számba venni.

Ilyen jól működő, egy élőhely biodiverzitását megtartó megoldást indított el 1954-ben Dr. Madas László erdőmérnök, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság (jelenleg Pilisi Parkerdő Zrt.) későbbi alapítója és emblematikus vezérigazgatója, amikor az Erdőanyai-völgyi erdőrészletet az akkori kor szakmai környezetében forradalminak számító, úgynevezett „szálalóvágásos”, természetközeli gazdálkodással kezdte gondozni. A több mint 60 évvel ezelőtt indult program eredményességét az elmúlt években Némedy Zoltán, a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének vezetője mérte fel az Erdőanyai-völgyben található erdőrészlet átfogó természetességi vizsgálatának keretében.

Bükkerdő természetközeli állapotban Erdőanyai-völgy Visegrád mellett. kép: parkerdo.hu

„Az erdők természetessége a gyakorlatban azt jelenti, hogy milyen mértékben képesek sokféle növény és állatfaj számára olyan élő-, illetve termőhelyet nyújtani, amely ellenálló a klímaváltozás negatív hatásaival szemben. Az Erdőanyai-völgyben a több mint 60 éve folyó természetközeli gazdálkodás kifejezetten kedvező természetességi állapotú erdőt eredményez, és ezt háromféle módszerrel készült vizsgálatokkal is sikerült alátámasztani.

A Dr. Madas László személyes irányításával megkezdődött munka szellemében és korszerűségében messze megelőzte korát. Az itt 61 éve indult gyakorlatot, a mai folyamatos erdőborítást hirdető erdőkezelés, az úgynevezett örökerdőgazdálkodás egyik legfontosabb hazai előfutárának tekinthetjük. Ez a szemlélet később alapja lett eleinte a Pilis-Visegrádi-hegység erdeiben, majd a Parkerdő teljes működési területén folytatott erdőgazdálkodásnak” – foglalta össze Némedy Zoltán erdészetvezető.

Az Erdőanyai-völgyben található erdőterület természetességi vizsgálata a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjából négy tényre mutatott rá.

— A folyamatos erdőborítással kezelt erdőkben az erdőgazdálkodás az esetek magas hányadában rendkívül jól harmonizálható a természetvédelemmel, 
— a szálankénti és csoportos szálaláson alapuló erdőhasználat rendkívül kíméletes az élőhelyek védelme tekintetében,
— a változatos szerkezetű erdőkben a fajok megtalálják a különböző igényeiknek megfelelő élőhelyeiket, 
— továbbá a változatos struktúra egyaránt emeli a növény- és állatfajok számát.

Nemrég nagy vihart kavart a Bükk-fennsíkon kiirtott védett szinte őserdő története, melyről itt olvashat >>>