Komplex természetvédelmi beruházásokat hajtott végre a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kilenc NATURA2000, és 4 országos jelentőségű védett természeti területen. A 212 milliós uniós pályázat révén tucatnyi védett növény és állatfaj élettere nőtt meg.

A fokozottan védett Szársomlyó Természetvédelmi Terület déli oldalán összesen 100 hektáron elszórtan elhelyezkedő bálványfa és akác terjedésének megakadályozása volt a fő cél. A sziklagyepet elsősorban az inváziós fásszárúak terjedése, a löszgyepet pedig a becserjésedés veszélyezteti. Ennek megakadályozására a pályázat időtartama alá eső vegetációs időszakokban az invazív fajok mechanikus irtása, egyedi vegyszeres irtása valósult meg.

A drávaszentesi mocsárréten, a Komlósdi-Rinya és a Gyöngyös-patak torkolatánál vízvisszatartást szolgáló zsilipet, valamint további 8 kisebb műtárgyat helyeztünk el a korábban létesített lecsapoló-árkokra, aminek köszönhetően a mocsárrétről nem folyik el ellenőrizetlenül a víz. A megfelelő működés érdekében 300 méter hosszban meg kellett erősíteni a töltést. Egy korábban szántó művelési ágú terület a projekt forrásainak felhasználásával állami tulajdonba és nemzeti parki vagyonkezelésbe került, rajta tereprendezés (vizes öblözetek és kisebb magaslatok kialakítása), és gyepesítés történt, utóbbi összesen 30 hektáron. A terület egy részén gyepvegetáció alakult ki, mintegy 10 hektáron pedig időszakos vízborítás jelent meg.

A Barcsi Borókás területén, a Rigóci-tórendszeren 6 db vízkormányzó és vízszintszabályozó műtárgy épült, a régi, elhasználódott műtárgyak átépítésével és felújításával. Emellett 6 árapasztót is felújítottunk. Összesen 30 ha területen, különböző mélységű kotrással a növényzet – döntő többségében a gyékény – irtásával nyílt vízfelületeket alakítottunk ki, növelve az élőhelyek diverzitását. A tavakba a helyi halállomány megerősítése érdekében őshonos halfajokkal telepítést végeztünk.

A Dunaszentgyörgyi láperdő területén keresztülfolyó Dunaszentgyörgyi-mellékcsatornán vízvisszatartást szolgáló műtárgy, valamint fenékküszöbök épültek, melynek köszönhetően a láperdő talajvízszintje megemelkedhetett. A nagy területet elborító aranyvesszős területeket szárzúzással, kaszálással rehabilitáltuk. A főként mocsárrét élőhelyeken található botoló füzesek területén a helyben szedett szaporítóanyagokból pótoltuk az öregedő füzest.

A Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzetben található Gyűrűsi löszvölgyek területén a tátorján és a gyapjas csüdfű fokozottan védett élőhelyén 6 hektárnyi szántót alakítottunk át gyeppé, ennek következtében tovább nőtt a gyepek kiterjedése, a tátorján és más védett fajok potenciális élőhelye. Továbbá ugyanezen a területen 3,8 hektáron a löszgyep helyreállítása cserje és bálványfairtással is megvalósult.

Parrag Tibor, a DDNP természetmegőrzési osztályvezetője szerint a Szársomlyón a bálványfa visszaszorítása mások mellett a magyar kikerics, borzas szulák, a magas borsó élőhelyén javít, és a gyephelyreállítás a haragos siklónak is kedvez . A Rigóci-tavak a kis vízi csibe, a fokozottan védett cigány réce, a bakcsó, réti sas, fekete gólya fontos táplálkozó területe, a drávaszentesi mocsáron él mások mellett a tavaszi tőzike, kockás liliom, a sekély vizes területek pedig a vonulási időszakban a parti madaraknak lehet táplálkozó helyük.

Az osztályvezető szerint a vizes élőhelyeken a beavatkozások hatása viszonylag gyorsan megmutatkozik, a kislile megjelenését már most észlelték a nemzeti park munkatársai. A löszterületeken lassabban, 4-5 év alatt alakulhatnak ki természetes gyepek.