TUDOMÁNY
A közép-szíriai sztyeppén húzódik, és a legvonzóbb középső bronzkori településeket és földeket védte.
Négyezer éves, egymással fényjelekkel kommunikáló várakat, erődöket, tornyokat magában foglaló erődítményrendszert fedezett fel Szíriában légi és műholdas felvételek elemzésével egy francia-szíriai kutató csoport.
A felfedezést a Paléorient című régészeti tudományos folyóiratban ismertette a CNRS francia nemzeti tudományos kutatóközpont és a Lumiere Lyon 2 egyetem tudósai alkotta laboratórium, az Archéorient és a Szíriai Régiségek és Múzeumok Főigazgatósága.
"Ez az első eset, hogy ekkora erődítményrendszerre bukkantunk. A rendszer a közép-szíriai sztyeppén húzódik, és a legvonzóbb középső bronzkori (i.e. 2. évezred) településeket és földeket védte" - közölte Marie-Odile Rousset, a CNRS kutatója.
A francia-szíriai kutatócsoport által vizsgált térség Hamától keletre fekszik és 7000 négyzetkilométeren terül el. A "virtuális" ásatások kiegészítik a területen 1995 és 2002 között, valamint 2010-ben, a háború előtt végzett tényleges ásatásokat.
"Ebből a korból főként városi erődítményeket ismerünk, de itt egy egész területet erősítettek meg, hogy védjék az utakat és a földeket" - magyarázta Marie-Odille Rousset. Az erődítményeket nagy, faragatlan bazalttömbökből alakították ki.
"Ezen túl minden erődítményt úgy állítottak fel, hogy fényjelekkel (éjszaka tűzzel) vagy az indiánokhoz hasonlóan füstjelekkel kommunikálni lehessen közöttük, hogy gyorsan továbbíthassák az információkat a nagy központokhoz" - mondta a kutató.
Az ország nyugati részében található úgynevezett Termékeny félhold sűrűn lakott térségei, illetve a nomádok lakta keleti kopár sztyeppe határán lévő régió nem volt mindig lakott.
"Megállapíthatjuk, hogy ezt a nehezen hasznosítható területet válságidőszakokban ismét elfoglalták. Nemrégiben a Hamából és a Homszból menekülők telepedtek be egy római kori településre" - tette hozzá a kutató.
.png)
Kommentáld!