Fotó: nature.com
Az indonéziai Celebesz sziget hét barlangjának tizenkét festményét
vizsgálták meg. Ezeknél az alkotásoknál emberi kéz volt a sablon a
sziklafalon, ennek a körvonalait húzták ki festékkel. Megvizsgáltak két,
a sertés és a szarvas keverékére hasonlító állatot, a babirusszát
(vadon élő patás) ábrázoló festményt is - olvasható a brit Nature
tudományos lap friss számában.
A szóban forgó sziklarajzot az 1950-es években találták meg egy
mészkőbarlangban, az indonéziai Celebesz szigetén, de csupán 10 000
évesnek becsülték. A kutatók akkoriban azt feltételezték, hogy bármi,
ami ennél régebbi lenne, az az idők során bizonyára elenyészett volna.
Az uránium-tórium kormeghatározási technika ugyan már évek óta segíti,
pontosítja a tudósok munkáját, mostanáig senki nem gondolt arra, hogy
ezt az újfajta metódust az indonéz barlang kincsein is alkalmazza. Az
ausztrál és indonéz tudósok a fent említett technika alkalmazásával
vizsgálták meg a festmény felületén képződött kissé göröngyös
kalcium-karbonát rétegeket, így tudták a sziklarajz korát meghatározni.
Az alkotást majd 40 000 évesnek mondják, s így az emberi kreativitás,
művészi alkotásvágy legrégebbi példája lehet, megelőzve a híres európai
barlangművészetet is.
A régészeti kutatás vezetői szerint a
felfedezés merőben átalakítja a művészi kreativitás kezdetéről szóló
elképzeléseket, megdöntheti az erről alkotott eurocentrikus képet.
A hajdani művészek kezüket szorosan a falhoz nyomva, festékfújó
technikát alkalmazva készítették el saját kézkörvonalaikat, melyekből
tizenkettőt találtak meg.
A régészek azt állapították meg, hogy a legidősebb rajz legalább 39
900 éves, azaz mintegy kétezer évvel idősebb, mint az
észak-spanyolországi El Castillo-barlangban felfedezett eddig
legrégebbinek vélt kézlenyomat. A franciaországi Chauvet-barlangban
megtalált legősibb állatábrázolás, egy rinocérosz faszénrajz, kora 35
300 és 38 800 év között lehet.
Emberi figurákat és babirusszákat
ábrázoló rajzok is fellelhetőek a celebeszi barlang falán, a szakértők
szerint ezek minimum 35 400 évesek - nagyjából azonos korúak, mint a
legkorábbi hasonló témájú európai barlangrajzok. Ezek az alkotások „a
világ legrégebbi figuratív ábrázolásaihoz tartoznak, hacsak nem a
legrégebbiek”- nyilatkozta a feltárást vezető Maxime Aubert, az
ausztráliai Griffith egyetem régész kutatója.
„Ez a felfedezés
lehetővé teszi számunkra, hogy eltávolodjunk attól a nézettől, hogy
Európa volt a művészetek bölcsője, és hasonló alkotások csak jóval
később fejlődtek ki a világ más területein” - mondta Aubert.
A fotóra kattintva indul a barlangrajzokról szóló videó.
Fotó: nature.com
A kézlenyomatok hasonlítanak az Európában találtakhoz, azonban a
indonéz képen látható állatok csak itt honosak és „ecsetvonásokhoz
hasonlóan” jelennek meg a barlang falán, miközben a korai európai
ábrázolások „mintha ujjal lettek volna festve, majd törlési technikával
finomították” -nyilatkozta Alistair Pike, a southamptoni egyetem régésze
a Nature magazinnak.
Az indonéziai kézkörvonalak és általában a témaválasztás hasonló az
európai barlangrajzokhoz, azonban, mivel Celebesz szigetén semmi nem
utal a Neander-völgyi ősemberek valamikori jelenlétére, ezért Pike
szerint a felfedezés megkérdőjelezi az eddig is sokat vitatott
Neader-völgyi ősemberről alkotott képet is.
A kutatók úgy gondolják, lehetséges, hogy 40 ezer évvel ezelőtt az
eurázsiai világ két távoli pontján egymástól függetlenül fejlődött ki a
barlangi festészet. Pike úgy véli, hogy a kutatóknak a déli migrációs
útvonal mentén kéne további művészeti bizonyítékokat keresni, szerinte
India lenne a legkézenfekvőbb hely a kutatásokhoz. Délkelet-Ázsia
továbbra is hangsúlyozottan figyelemre érdemes, hiszen több száz barlang
található pusztán a celebeszi övezetben is.
Aubert reméli, hogy a felfedezés a barlangok védelmére is felhívja a
figyelmet, melyek közül sok már bányászati és egyéb ipari tevékenységek
áldozatává vált, valamint - a festmények megőrzése érdekében - ez a
régészeti terület a Világörökség részévé válhat.
Írta: Erzse Ágnes (Durham University)
Kommentáld!