Fotó: Sibenik City Museum
Egy nemzetközi kutatócsapat a horvát tengerparton előkerült agyagedényeket vizsgálva ősi tejtermékek nyomait fedezte fel - számol be a Phys.org. A maradványok mintegy 7200 évesek. „Ez 4000 évvel korábbra tolja a sajtkészítés módját” - nyilatkozta Sarah B. McClure, a csapat tagja, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa.
A régióban a legkorábbi tejre utaló lelet 7700 éves, az új adatok alapján pedig az erjesztett tejtermékek 500 évvel később tűntek fel. A korabeli emberi maradványok DNS-vizsgálata azt sugallja, hogy a helyiek laktózérzékenyek voltak, a gyerekek azonban tízéves korukig még fogyaszthattak tejet.
McClure szerint az erjesztett tejtermékek megjelenésével egy időben az edények is átalakultak. Ez azt sugallja, hogy az új termékek létrejötte kulturális átalakulást hozott.
A térségben a Danilo-edények mintegy 7200 éve tűntek fel. Az efféle edényeket további három típusba lehet besorolni.
A világos színű, gyakran díszített és csúsztatott formájú Figulina, az efféle kerámiák 5 százalékát teszi ki, és tej tárolására használták. A kerekded, talpas, sokszor emberi vagy állati formájú, nagyobb szájú, fogantyúval ellátott Rhytában vizet, állati zsírt és halat tartottak. A negyedik típusba olyan sziták tartoztak, melyeket sajtkészítéshez használtak.
Az új vizsgálatban a szakértők Pokrovniknél és Danilo Bitinjnél azonosított Danilo-edényeket tanulmányozták. Az elemzés során a sajtkészítés eddigi legkorábbi bizonyítékaira bukkantak.
(650x417).png)
Kommentáld!