Megkezdődött a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság farkasok védelmét szolgáló kutatói együttműködése.
A hazai természetvédelem két kulcsszereplőjének megállapodása a
háborítatlan erdei élőhelyek kialakításának fontosságára és az illegális
farkaskilövések elleni harcra hívja fel a figyelmet - közölte a nemzeti
park igazgatósága az MTI-vel.
Farkasok futnak a hóban a Hortobágyi Vadasparkban 2013. január 28-án.
(MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)
A tájékoztatás szerint a
háborítatlan erdőterületek hiánya, valamint az illegális kilövések
rendkívüli veszélyek a farkasokra, holott jelenlétük elengedhetetlen az
erdők életközösségének egészséges működéséhez. Szabályozzák a növényevő
szarvasok, őzek, vaddisznók állományait és ezzel hozzájárulnak az erdei
növényzet regenerálódásához.
A
farkas a közkeletű vélekedésekkel ellentétben nem támad emberre, a
háziállatok pedig megvédhetők. Az aggteleki karszt magyar és szlovák
oldalán a kutatók évtizedek óta kísérik figyelemmel a jelen lévő
nagyragadozókat, így a farkasokat is. Az elmúlt évben tizennégy példányt
tudtak beazonosítani DNS-ük alapján, mintegy 170 négyzetkilométeres
területen kóboroltak. Idén is rábukkantak már nyomukra.
A
természetvédelmi kutatás az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
irányításával, a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum munkatársaival közösen
valósult meg, így megtörtént a szakmai szempontból egységet képező régió
országhatárral megosztott két oldalát érintő természetvédelmi
tevékenységek összehangolása is.
A projekt a
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében -
mintegy félmillió eurós európai támogatással - valósult meg. A kutatás
célja egyebek mellett az volt, hogy a Szlovákiából Magyarországra
visszatelepült őshonos nagyragadozók hazai ökológiai sajátosságait
vizsgálja.
Kommentáld!