A térségben nagyjából 16 ezer fafaj él, a szakemberek azt találták, hogy közülük 182 játszik döntő szerepet a széntárolás folyamatában.

Amazónia létfontosságú a föld szénciklusa szempontjából, növényzete többet tárol ebből az elemből, mint bármelyik másik földi ökoszisztéma – írja a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmány.

A trópusi erdő mintegy 5,3 millió négyzetkilométeren terül el, a bolygó növényei által megkötött szén 17 százalékát tárolja. Sophie Fauset, a tanulmány egyik szerzője, a Leedsi Egyetem kutatója elmondta, munkájukegy 2013-as tanulmányból indult ki, amely szerint Amazónia mintegy 390 milliárdos faállományának többségét - amelyek körülbelül 16 ezer fajhoz tartoznak - 227 hiperdomináns faj teszi ki.

„A nagyságukat is számításba kellett venni: az óriásfák nagyobb szerepet játszanak a szénciklusban"

A kutató arra is figyelmeztetett, hogy hiba lenne csak erre a 182 fajra koncentrálni, és olyan kiterjedt ültetési programba kezdeni, mely ezekre a fajokra épül, hogy több szén-dioxidot kössenek meg a légkörből. Fauset szerint a vizsgálat a jelenlegi állapotot tükrözi, mely könnyen változhat, és lehet, hogy a jövőben más fafajok játsszák a főszerepet a földi szénkörforgásban, ezért az őserdő biológiai sokszínűségét még fontosabb megőrizni, hisz az esőerdő sokféle fája más-más módon tudja kezelni a környezet változásait.

Az Environmental Research Letters című szaklapban, 2015 áprilisában megjelent tanulmány a globális szénkörforgás bonyolultságára mutat rá. Szerzői szerint az erdők globális szénkibocsátását alábecsülték eddig, mert nem vették figyelembe a fakitermelésből származó, bomló famaradékot. A Borneón végzett vizsgálat azt mutatta ki, hogy a famaradékok akár a teljes biomassza 64 százalékát is kitehetik. Marion Pfeifer, a kutatás vezetője, a londoni Imperial College munkatársa megjegyezte, hogy a világ erdőinek hatalmas része nem elnyelője, hanem inkább kibocsátója a légköri szén-dioxidnak, ami a kivágott fák maradékainak bomlásából kerül az atomszférába.

Becsléseik szerint az üvegházhatású gázok emberi tevékenység okozta kibocsátásának mindegy negyede származik erdőgazdálkodásból, mezőgazdaságból és a földhasználat változásaiból.

A WWf legutóbbit tanulmánya arra hívja föl a figyelmet, hogy 170 millió hektárnyi erdő is eltűnhet a Földről a következő 15 évben. Ez Németország területének az ötszöröse. A legnagyobb veszteséggel a trópusokon kell számolni. A legérintettebb területek Borneó, a délkelet-ázsiai Mekong folyó térsége és az Amazonas vidéke.

A világ leghosszabb folyója mentén lévő erdős területek egyharmada, azaz akár 48 millió hektárt elveszhet.

Az utolsó nagy érintetlen erdős területek gigantikus rablógazdálkodás áldozatává válhatnak - figyelmeztetett Jörg-Andreas Krüger, a WWF munkatársa. Az erdők megszűnésével erősödik a klímaváltozás és az állatok és növények faji sokszínűsége is sérül. A jelenség elsőszámú oka világszerte az ipari mezőgazdaság. Az állattartás és a hatalmas monokultúrák, mint a szója vagy az olajpálma termesztése egyre több területet emészt fel. Ehhez jön még a föld kincseinek kitermelése, valamint infrastrukturális projektek.

A fakitermelésből kinyert termékek egy nagy része Németországba és Európába kerül - hangoztatta Krüger. A Németországba importált ásványok több mint fele Brazíliából érkezik, ahol az agráripar terjedése valamint az utak és erőművek építése megbontja a természet egyensúlyát.

A környezetvédelmi szervezet a folyamat megállításának szükségességére hívja fel a figyelmet. Az erdők természetes gátjai az eróziónak és az áradásoknak, emellett stabilizálják a klímát is. „Ha ezt kockára tesszük, többet veszítünk, mint néhány százaléknyi gazdasági növekedés" - hangsúlyozta Krüger.