Fotó: National Geographic/Associated Press
Az apostolok lován jut el Etiópiából Dél-Amerika legdélibb csücskéig,
végigjárva azt az utat, amit Afrikából elinduló ember-őseink tettek meg
a földkerekségen.
A külföldi tudósítóként sok országot megjárt,
ötvenéves Paul Salopek 2013. január 10-én indult útnak az
északkelet-etiópiai Herto Bouriból, arról a vidékről, ahol ember-őseink
éltek a középső kőkorszakban.
„A paleoantropológusok itt egy különlegesen régi Homo
sapiens-fosszíliát találtak, ami talán 160 ezer éves is lehet. Minthogy
én is a korai Homo sapiens egy csoportjának a lábnyomait követem végig,
ez kiindulópontnak nem is rossz” - mondja Salopek.
Az „Out of Eden”
(Az Édenből indulva) elnevezésű vándorlás során körülbelül 30 millió
lépést fog megtenni. Salopek külön is hangsúlyozza, hogy vállalkozása
nem az extrém sportok valamelyik kategóriájába tartozik – az út során
lesz ugyanis épp elég végiggondolnivalója az emberi evolúcióról,
miközben cikkeket fog írni, videózik és tvitterezik.
A gyalogtúrát a National Geographic Society szponzorálja, ösztöndíjas
kutatói közé fogadva Salopeket. A vállalkozást dokumentáló weblapot a
Knight Foundation támogatja.
Az út során az újságíró nem fog minden nap gyalogolni. Lesznek
helyek, ahol hetekre vagy éppen hónapokra le fogok tanyázni. „És lesznek
olyanok is, ahol szedem a lábam, és átvágok az egészen, amilyen gyorsan
csak tudok” – mondta.
Az a kérdés is foglalkoztatja, hogy a vadászó-gyűjtögetők kis
csoportjai miképpen hódították meg az egész világot. Szeretné ismét
végigjárni az Afrikából 50-70 ezer évvel ezelőtt elindult első emberi
diaszpóra ösvényeit, alehető leghitelesebb módon, gyalogszerrel.
Az etiópiai Hasadék-völgytől afar nomádokkal megy majd el a
Vörös-tengerig, ott átkel Arábiába, s a nyugati parton észak felé
haladva a Közel-Keleten, Jeruzsálemben vagy Ammanban tölti az év végét.
Onnan kelet felé halad Eurázsián keresztül, majd Kelet-Ázsiába, Kínát és
északon Szibériát érintve. Csak Kína átszelése 14 hónapjába fog
kerülni.
A Bering-szoroson hajóval fog átkelni és végigmegy az egész
Újvilágon, le egészen a Tűzföldig, ahová elődeink körülbelül 12 ezer éve
érkezhettek meg. Ez volt az összes kontinensen az utolsó zug, amit az
ember benépesített.
Salopek által választott nyomvonal csupán egy abból a sok, lehetséges
ösvényből, amelyen az őseink elhagyták Afrikát és letelepedtek az egész
világon.
Az antropológusok egy része is ezt a déli, a Vörös-tengeren át
Arábiába vezető útvonalat tartja valószínűnek, magyarázza Toomas
Kivisild, a Cambridge-i Egyetem evolúciógenetikai tanára. Mások szerint a
kivándorlók inkább az északi útvonalon haladhattak, a Sínai-félszigeten
keresztül. Az ember körülbelül 45 000 évvel ezelőtt érhette el Európát
(gyalog) és Ausztráliát (csónakon). Valószínűsíthető, hogy Afrikát
többször, több hullámban hagyták el - mondja Kivisild. Egy sikertelen,
100 000 évvel ezelőtti útnak indulás nyomai megtalálhatóak a
Közel-Keleten. A későbbi, immár sikeres kiáramlás 60 000 évvel ezelőtt
kezdődött.
Egy hét évig tartó, világ körüli gyalogtúra szomorúan magányos
vállalkozásnak tűnhet, de a pihenési időszakokban Salopeket majd
rendszeresen meglátogatja a képzőművész felesége. Útközben pedig
tolmácsok és az átszelni tervezett 36 országot ismerő útikalauzok
szegődnek melléje.
Ami az „útibatyut” illeti, Salopek nagyon nem szeretne húsz kilónál
többet cipelni. „Az út kezdeti szakaszán szeretnék málhás tevéket
szerezni, akkor én csak egy hátizsákkal ballagok, vezetve a tevéket.
A
málha a legalapvetőbb dolgokra korlátozódik. Vannak benne kommunikációs
cuccok, hogy el tudjam küldeni a sztorikat és fotókat. Meg a szokásos
kemping-felszerelés. És igyekszem, amennyire csak lehetséges, a helyi
piacokon és bazárokban beszerezni az élelmiszert és az egyéb, szükséges
dolgokat” – tervezi a távgyalogló.
Tolmácsok és kalauzok ide vagy oda, Salopek tisztában van azzal, hogy
milyen veszélyt jelentenek számára a tolvajok és a még nagyobb
gazemberek. Kelet-Etiópiában nyugati turisták estek emberrablók
fogságába, és át kell mennie a Közel-Kelet még mindig háborús térségein
is. Örömmel beszél a tervezet útvonalról, de azt nem szívesen árulná
el, hogy pontosan hol is lesz ő egy-egy meghatározott időpontban.
Az eredetileg biológus végzettségű Salopek azt fejtegeti, hogy az
evolúció során az ember gyalogtempóban sajátította el a világ
megértéséhez szükséges információkat – miután, hárommillió évvel
ezelőtt, kifejlesztette a két lábon járás képességét.
Van még egy ok, amiért az újságíró vállalkozik e hossz útra:
„Egyszerűen szeretek gyalogolni, mindig is szerettem. Cikkeim írásakor
is gyakran közlekedtem így, vagy éppen öszvérháton vagy kenuval. Én
kedvelem ezeket a dolgokat. Arra is irányul ez a vállalkozás, hogy
kiterjesszük látókörünk határait egy olyan korban, amikor valósággal
eláraszt bennünket az információk óriási özöne.
A riporterek többségétől
manapság megkövetelt gyorszsurnalisztika, minek során elveszítjük a
kontextus és az összefüggések szövedékét. Se íze, se bűze így az
egésznek!
A lassú újságírás mélyebbre tud hatolni, egyszerűen azért,
mert így lassabban haladunk keresztül az egész történeten - osztja meg
nézeteit Salopek, és vallja, hogy ha sokkal többen és sokkal közelebbről
figyeltek volna oda, hogy mi történik az afgán-pakisztáni határ menti
menekülttáborokban, ha rászántuk volna az időt, és nem csak ezt a
láttuk-messziről- kutyafuttában újságírást műveltük volna, amely már
legföljebb csak reagálni tud a problémákra, akkor tényleg kevesebb volna
a válság, amelyről most tudósítanunk kell.”
Salopek reméli, hogy hétéves gyaloglása során kapcsolatot teremthet
azzal a világgal, amelyből a szemkápráztató szalagcímek és felvételek
származnak, tudósíthat olyan láthatatlan embercsoportok, amelyekről
ritkán szólnak a hírek, közben pedig elmeséli saját történetét is.
Forrás: ng.hu
Kommentáld!