Péter apostol
Péter apostol (Kr. e. 1 – Kr. u. 67. június 29.) a tizenkét apostol egyike, Jézus tanítványa, a katolikus hagyomány szerint Róma első püspöke Kr. u. 33-tól haláláig. Eredeti nevén Simonnak (héberül שִׁמְעוֹן Siməón; figyelés, hallgatás, figyelem) nevezték. Jézus adta neki a Péter nevet, amely a görög Petrosz vagyis kőszikla szóból ered. Pál apostol műveiben gyakran nevezi Pétert Kéfásnak is, mivel ez az arámi változata (קֵיפָא Qéfá)
a kősziklának.
Az apostolok között a legjelentősebb alak, nevét minden
írás először említi a tizenkét tanítvány közül. A hagyomány szerint
Jézus Krisztus neki adta a mennyország kapuinak kulcsait. Mint Krisztus tanítványai közül a legjelentősebb, nem véletlen, hogy Krisztus halála után ő került a keresztény vallás, az új vallás élére. A katolikus egyház szerint Péter a pápák, a halászok és Róma védőszentje.
Élete
Szent Péter háza Kafarnaumban
Péter az Újszövetség szerint Betszaidából származott (János 1,44; János 12,21), de Jézus Krisztus idejében Kafarnaumban élt testvérével, Andrással.
Az is bizonyos, hogy Péternek volt felesége, de leszármazottairól csak
későbbi korok legendái írnak. Ezek szerint Szent Péternek volt egy
lánya, de ez nincs kellően alátámasztva. A Genneszareti tavon
halásztak. Akkor is éppen hálót vetettek ki a tó halaira, amikor Jézus
megkérte, hogy legyen a tanítványa.
A Biblia szerint ekkor a
következőket mondta Péternek: „Kövessetek engem, és azt mívelem, hogy
embereket halásszatok.” (Máté evangéliuma 4,19)
Péter pedig ment, és Jézus legbuzgóbb tanítványává vált. Az írások
szerint ezért is fogadta olyan hitetlenül tanítómestere azon állítását,
hogy meg fogja tagadni. Péter ezt nem akarta elhinni, és így felelt: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is te benned, én soha meg nem botránkozom.” (Máté evangéliuma 26,33) Ekkor hangzott el Jézus ismert mondata, vagyis Azt mondom néked, ezen az estén, míg a kakas kukorékol, háromszor fogsz engem megtagadni.
Miután Jézust letartóztatták, Péter valóban háromszor tagadta le, hogy
tanítványa volt, csak hogy életét mentse. Amikor a kakas megszólalt,
Péternek eszébe jutottak Jézus szavai, és megbánta tettét. Innentől még
buzgóbban hitt, és hirdette Jézus igéjét.
Ezután az Apostolok cselekedetei
úgy ír Péterről, mint a legfőbb apostol. Pál apostol így ír róla: "én
reám van bízva a körülmetéletlenség evangyélioma, mint Péterre a
körülmetélésé" (Gal 2,7) – arra utalva, hogy míg Pál elsősorban a pogány nemzetek között, Péter főleg a zsidók felé szolgált.
A katolikus hagyomány azonban azt tartja, hogy Jézus Krisztus halála után (33) Antiochiába ment, és ott hamarosan püspökséget alapított, amelynek ő lett a vezetője. Több forrás szerint Korinthoszban
is járt, de azt szinte egybehangzóan állítják a fennmaradt írásos
emlékek, hogy térítő munkája Rómában teljesedett be. A hagyomány szerint
itt alapította meg a pápaság intézményét, jelezve ezzel a legfőbb
pásztori címet. Sok követőre talált a hatalmas városban.
Halálával kapcsolatban két fajta elgondolás uralkodik. Mind a kettő
vértanúként ismeri el Pétert. Az is közös a két forrásban, hogy Szent
Pétert Nero
császár uralkodása alatt végezték ki tanai miatt. Az első történet
alapján Pétert fejjel lefelé feszítették ki a keresztre, mert nem akarta
magát Jézussal egyenrangúvá tenni a halálban. A vesztőhelyre vezető
úton a legendák szerint találkozott mesterével, és megkérdezte tőle: Quo vadis, Domine? vagyis Hová mész, Uram?.
A másik verzió szerint Péter menekült Rómából, a császár kegyetlen
keresztényüldözése elől, amikor megjelent előtte Jézus, és a következőt
mondta neki: Visszamegyek Rómába, hogy ismét megfeszítsenek. Erre Péter visszatért a városba, és így vállalta a vértanúságot.
Az írások alapján Pétert a mai Szent Péter-bazilika
helyén temették el. A bazilika fő oltára alatt találtak egy másik
oltárt, amelyet a legenda szerint Szent Péter halálának helyén
állítottak. Régészeti ásatások nyomán találtak ez alatt az alsó oltár
alatt egy csontvázat, amelynek lábai hiányoztak. Az archeológusok
szerint ez lehet Szent Péter földi maradványa, ugyanis a római katonák a
keresztről úgy vették le a holttestet, hogy levágták annak lábait (mert
fejjel lefelé feszítették meg).
A katolikus egyház egyik legfőbb szentjeként tiszteli Szent Pétert. A hagyomány szerint az első pápa, de ezt a történészek vitatják, mivel a pápaság intézménye akkor még nem is alakult ki. Tiszteletére viseli minden pápa a Halász Gyűrűjét, amelyen Péter látható, amint bárkájából hálót vet ki.
Munkássága
Péter írásait az Újszövetségben találhatjuk meg. Úgy tartják, eleinte egy írnokkal, úgynevezett amanuensisszel íratta le tanításait, majd egy közeli ismerősével, aki pontosan ismerte Péter gondolatait. A két levelet görögül vagy arámiul írták.
Első levele görög nyelven íródott. 35 utalást tartalmaz az Ószövetségre.
Ezzel próbálta meg Péter átvezetni, és megalapozni Jézus tetteit az
Ótestamentum alapján. Illetve ebben írja le Péter, Jézus második
eljövetelét.
A második levélben 11 utalást találhatunk az Ószövetségre.
Ezekben megerősíti az első levélben leírt tanításait, és pontosítja a
második eljövetel fogalmát is. Sok utalás történik benne az apokalipszisre.
Gyakran nevezik Márk
evangéliumát úgy, mint Szent Péter tanításainak összegyűjtését, mivel a
hagyomány szerint azt Péter diktálta le élete végén. Több olyan apokrif is létezik, amely vagy Péterről szól, vagy neki tulajdonítják. Ezek a következők:
Művei
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Kommentáld!