Pilis (hegy)l
A Pilis vagy Pilis-tető 756 m-es tengerszint feletti magasságával a Pilis hegység, egyúttal a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegycsúcsa. Kedvelt kirándulóhely.[1][2] Mészkő alkotta vonulatának keleti oldalában található a Vaskapu.[3]
Történelem
A hegytetőn régebben a Magyar Néphadsereg légvédelmi rakétabázisa működött, de a rendszerváltás után felszámolták. Az elhagyott bunkerek ma is megtalálhatók. A hegytetőn lévő katonai bázis (harcálláspont) egészen 1996-ig üzemelt; Budapest légtérvédelmét látta el 11/2 Légvédelmi Rakétaosztály néven. A hozzá tartozó laktanya Pilisszentkereszt község felett, a Dobogókőre
vezető út mellett található. A katonai bázisból már csak a
betonbunkerek maradtak meg, melyekben egykoron a rakétaszállító
teherautók álltak.[4][2]
A hegy legmagasabb pontján áll a Földmérő Intézet által 1976-ban építtetett, 14 m magas geodéziai mérőtorony (a a 75-3001 nevű síkhálózati alappont).
A légvédelmi bázis bezárása után ez is lepusztult, fém részeit
ellopták. A tornyot civilek időjárásmérő állomás céljára állították
helyre.[2]
Turizmus
A hegytető a kirándulók számára többféleképpen is megközelíthető: Dobogókő felől a Zsivány-sziklák érintésével, a Két-bükkfa-nyereg felől, valamint Pilisszentkereszt, Pilisszántó és Pilisszentlélek irányából. A tetőről szép kilátás tárul Dobogókőre, Pilisszentkeresztre, Pilisszántóra, a Hosszú-hegyre, a Kis- és Nagy-Kevélyre, valamint a Budai-hegység felé.[1]
A Pilis a siklóernyősök kedvelt repülőhelye.
Kommentáld!