Pilis (hegy)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Pilis vagy Pilis-tető 756 m-es tengerszint feletti magasságával a Pilis hegység, egyúttal a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegycsúcsa. Kedvelt kirándulóhely.[1][2] Mészkő alkotta vonulatának keleti oldalában található a Vaskapu.[3]
Történelem
A hegytetőn régebben a Magyar Néphadsereg légvédelmi rakétabázisa működött, de a rendszerváltás után felszámolták. Az elhagyott bunkerek ma is megtalálhatók. A hegytetőn lévő katonai bázis (harcálláspont) egészen 1996-ig üzemelt; Budapest légtérvédelmét látta el 11/2 Légvédelmi Rakétaosztály néven. A hozzá tartozó laktanya Pilisszentkereszt község felett, a Dobogókőre
vezető út mellett található. A katonai bázisból már csak a
betonbunkerek maradtak meg, melyekben egykoron a rakétaszállító
teherautók álltak.[4][2]
A hegy legmagasabb pontján áll a Földmérő Intézet által 1976-ban építtetett, 14 m magas geodéziai mérőtorony (a a 75-3001 nevű síkhálózati alappont).
A légvédelmi bázis bezárása után ez is lepusztult, fém részeit
ellopták. A tornyot civilek időjárásmérő állomás céljára állították
helyre.[2]
Turizmus
A hegytető a kirándulók számára többféleképpen is megközelíthető: Dobogókő felől a Zsivány-sziklák érintésével, a Két-bükkfa-nyereg felől, valamint Pilisszentkereszt, Pilisszántó és Pilisszentlélek irányából. A tetőről szép kilátás tárul Dobogókőre, Pilisszentkeresztre, Pilisszántóra, a Hosszú-hegyre, a Kis- és Nagy-Kevélyre, valamint a Budai-hegység felé.[1]
A Pilis a siklóernyősök kedvelt repülőhelye.
Dobogó-kő
Koordináták: é. sz. 47° 43′ 11.82″, k. h. 18° 53′ 56.81″
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Dobogókő |
| Közigazgatás |
| Település |
Pilisszentkereszt |
| Népesség |
| Teljes népesség |
133 fő (2001)[1] +/- |
| Földrajzi adatok |
| Távolság a központtól |
7,0[2] km |
A Dobogó-kő népszerű kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye (Dömös) és Pest megye (Pilisszentkereszt) határa. Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszthez tartozik, állandó lakosainak száma 133 fő (2001)[1] +/-.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint Dobogó-kő egész területén szedhető parkolási díj.
Fekvése
Pilisszentkereszttől északra, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, a Balti-tenger szintje felett 700 méter magasan fekszik, Budapest és Esztergom között, nagyjából félúton. Tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető. Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágott völgyek vannak, például a Rám-szakadék.
Távolsága más hegycsúcsokhoz, légvonalban:
Barlangjai
A Szer-kövek barlangjai:
Története
A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn.
Dobogókőn épült az ország első hegyi menedékháza, melyet Pfinn József
tervei alapján 1898-ban adtak át. Az egykori menedékház ma
turistamúzeum.
Az 1920-as trianoni békeszerződést követően Dobogókőn jelölték ki és
hozták létre 1923-ban a mai Magyarország első sípályáját, melyet
jelenleg a Dobogókőért Alapítvány működtet.
Mivel a Dobogó-kői turizmusból befolyó pénzek nagy részét Pilisszentkereszt település fejlesztésére fordították, Dobogókőn 2002-ben népszavazást tartottak arról, hogy Esztergomhoz
csatlakozzanak. A referendum eredményes volt, az 51 fő választásra
jogosult többsége a királyváros mellett voksolt, de mivel nem sikerült
megállapodni a pilisszentkereszti önkormányzattal, változás nem történt.
További nehézséget jelent, hogy az Esztergomhoz való csatlakozás
megyeváltást is jelentene. 2003-ban a Pest Megyei Önkormányzat nem támogatta a kezdeményezést, és a Parlamentre bízta a döntést. Várhatóan újabb népszavazást tartanak, ha a településrész lakossága eléri a 300 főt.
Vallás
Egy ezoterikus nézet szerint Dobogókőn és környékén, a Pilisben található „a Föld szívcsakrája”, azaz „bolygónk dobogó szíve”, ami az ott tartózkodók szervezetét feltölti energiával.[3] Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található; vezetőjük laoszi és kambodzsai lámákat és buddhista szerzeteseket is elvitt oda.[4]
Az elmélet alátámasztására többek között a dalai lámának tulajdonított következő idézet szolgál: „A tibeti
szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a
Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az
úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de
például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld
szív-csakrája Magyarország területén van.”[3][5] Hendrey Tibor,
a Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ vezetője szerint – aki
a láma hét magyarországi látogatása közül ötnek szervezője volt – a
láma ilyet nem mondott; már csak azért sem, mert ilyen fogalom a buddhista filozófiában nem is létezik.[6]
Megközelíthetősége [szerkesztés]
Dobogókő elérhető Budapest felől a 11-es főúton, a Pomáz–Pilisszentkereszt útvonalon, illetve Esztergom felől, Pilisszentlélek mellett elhaladva. Mindkét útvonalon Volán távolsági autóbuszok teszik jól megközelíthetővé. Az esztergomi 9-es helyi járat végállomása Dobogókő. A helyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.
Turizmus
- Itt létesült 1898-ban az ország első, Eötvös Lorándról elnevezett turistaháza, amelyet 1906-ban kőépület váltott fel. Ma turistamúzeum (1983-ban nyílt meg).
- A téli sportokra különösen alkalmas területen (sífelvonó) már a két
világháború között is voltak üdülők, amelyek száma az elmúlt
évtizedekben is növekedett.
- Téry-emlékmű – Téry Ödönnek (1856-1917), a magyar turistamozgalom egyik kezdeményezőjének állít emléket (Christián Sándor műve, 1926).
- Siketek Szűz Mária-kegyhelye, a kilátó alatt.
- A Két bükkfa-nyeregtől
nem messze, a Bund-forrás mellett található az Erdei Faházpanzió nevű
panzió, turistaszállás és kínai-magyar étterem, amely korábban Shaolin
falu néven működött.[7]
Képgaléria
Kommentáld!