A hivatalos és amatőr kutatókat több mint 150 éve a legelső feltárások megkezdése óta foglalkoztatja a régi Budai várak, hozzátartozó intézmények és egyházi központok egykori helyének azonosítása.

Ezek a kutatások napjainkban is tartanak, mert sokan úgy vélik a régi krónikások beszámolói, a helyrajzi adatok, metszetek, határbejárások és útleírások nem a ma Óbudának ismert területre vonatkoznak. Attila király és később Árpád vezér nem a ma ismert Aquincumba költözött be, itt leletanyagot nem találtak. A felső területeken viszont számtalan avar sírt és Árpád kori települést azonosítottak.

E témához tartozik elválaszthatatlanul, hogy többek szerint a ma ismert Székesfehérvárra beazonosított metszetek és hadmérnöki (!) felmérési rajzok nem azt a területet mutatják, sőt kifejezetten oda nem illők, mert a képek a Pilisi hegyeket és domborzatot ábrázolják! A hivatalos álláspont igazságát a történészek és régészek közül is egyre többen kétségbe vonják, az új módszertani kutatási eredmények pedig megcáfolják…

A Királyi Székesfőváros Pomáz térségében található!

A Pilisben található kőbányák területe, egykori Várak-erődök helye

A habsburg csapatok kétszer annyi lőport hoztak be az országba, mint amivel az összes várunkat lerombolhatták! A kijelölt várakat módszeresen tüntették el. A pilisi Székesfejérvár várfalait több mint 2000 katona hordta el. A Török harcok után az egész hatalmas Pilisi részen Magyar ember alig maradt életben. 9 jobbágy család: 56 ember és azokat is elkergették. A betelepített sváb, szerb, német és tót lakosság a várak-templomok még meglévő romjait kőbányának használta és házépítéshez elhordta. Ugyanúgy, mint Magyarország bármely más részén is ugyanezt tették, csak itt több volt a vár!

A Magyar anyanyelvű emberek letelepedését ezeken, a helyeken megtiltották, mert tudtak a szájhagyományról.

Csókakővár a Pilisben

Szervesen csatlakozott a Királyi központhoz. Fejérvár előbástyája volt. A műholdas program felső-közép nézetből a várszerkezetet is kirajzolja!

Csókakővár-ma kőbánya

A képen nyoma sincs a hatalmas kőbányáknak! Itt hívnám fel a figyelmet a térképen bal felső sarokban a magas területen feltüntetett “Alte Solmarer” feliratra. A kép alsó felén “Neue Solmarer” olvasható (Régi Solymár, Új Solymár).

Tehát ott ahol ma az erdő van ott volt a régi Solymár, vagyis fenn a magas területen volt az egész középkori város! Mi történt azzal a településsel, mi volt-van ma ott?

A hátsó nyugatról jövő támadástól védi az erőd a várost.

A Solymári fal és így már a neve is érthető! Ilyen átmérőjű falak védték a nagyvárost az aránylag alacsonyabb részeken. A régi kirándulások értelmét csak újból végigjárva a hatalmas területet értettem meg.

A két erőd közötti út fent a hegy gerincén. Délről nagyon nehéz feljutni!

A délkeleti erőd romjai. Az értelmezéshez a római burgusok önellátó életmódját kell figyelembe venni, hiszen ezen a vonalon van a Cotinok határa.

A habsburg felmérési képek, amik pontos képet nyújtanak számunkra az akkori állapotokról nem mutatják a kőbányákat, pedig állitólag azokat már a rómaiak is használták.

A “kőbányát” körbevevő hatalmas falak…

Kőbánya köré kőfalat építenek több kilométer hosszan?

A pontos katonai FELMÉRÉSI képeken NEM szerepelnek az Ürömi “KŐBÁNYÁK”

Célkeresztben a Rókahegyi kőbánya és a II. katonai felmérési képen nincs kőbánya! MIÉRT? Talán mégsem római az a kőbánya? A betelepített szerbek svábok németek hordták el a várak és egyházi intézmények szétrobbantott alapjait és ezek alatt nyíltak a kőbányák. Egy csárdát feltüntetnek, egy hatalmas kőbányát, pedig nem. Furcsa. Nem mellékesen nagyon Fontos azonosítási pont a csárda ugyanis Kissing északi határát jelöli !

A Kalázi műholdkép a várról. Wikipedia: A falu határában található kőbánya már a rómaiak idejében is használatban volt, innen vitték a Hősök tere közepén álló „Ismeretlen katona” emlékmű sírkövét.

Célkeresztben a Kalászi mészkőbánya, nincs ábrázolva! A hivatalos oldal szakemberei, történészeink szerint ezeket a habsburg (kis betűvel) katonai felméréseket tényként kell elfogadnunk, ezek precíz és pontos térképek. Számomra viszont pont azt bizonyítják, amit ezen a területen műveltek!

 

 

A vizesárok mögötti várfal.

 

A belső várfal! Fehérvár. Alba Regalis képein Burg felirattal jelölve ! Ha itt már a Rómaiak idejében kőbányák üzemeltek, akkor érthetetlen, hogy azok miért nincsenek ábrázolva. Pedig egyáltalán nem kis objektumokról van szó!

A “kőbányát” körbevevő vizesárok és dupla falsor! A fal kövei összefüggő részt alkotnak a föld tetején.