Természet: Pilisi jégtörés leltár

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Pilisi jégtörés leltár

Hatalmas pusztítást végzett a jég az erdőkben. A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt 60.000 hektár erdőből kb. 20 ezret érintett, ebből 7-8 ezer hektárnyit súlyosan. A cég a jégtöréssel és a jégkárelhárítási munkálatokkal kapcsolatban felmerülő kérdéseket és válaszokat gyűjtötte csokorba. Mától a Pilismaróti Erdészet útjai látogathatóak.


• Mi okozta a kárt?


A jégkár a december első napjaiban esett ónos eső következtében alakult ki.
A 400 m feletti területeken több tonna jég rakódott az egyes fákra, ami miatt sok helyen kidőltek a fák, letörtek az ágak.

 

• Volt-e már ilyen?


A jégkár sajnos ismerős fogalom a hegyvidéki erdőterületeken. Általában tél eleji vagy végi időszakban, november végén és februárban jelentkezik.
Legutóbb 2011-ben, illetve 2004-ben volt gazdaságilag is jelentősebb jégkár, azonban azok csak kisebb térségeket érintettek. Ilyen típusú, az ideihez mérhető károk 100-200 évben egyszer fordulnak elő.

 

• Milyen súlyos a kár?


A Parkerdő által kezelt 60 ezer hektár erdőből kb. 20 ezer hektár erdőterület érintett, ebből 7-8 ezer hektár súlyosan.

 

• Várható-e az erdők további károsodása?


A kidőlt, holt faállományról az élő, lombos állományra nem terjed károsító hatás, várható viszont a sérült fák további pusztulása, mert a rovaroknak és gombáknak nem tudnak megfelelően ellenállni. Várható továbbá, hogy sok, csak részben érintett fa a későbbiekben törik, dől ki, illetve, hogy a lombkorona-sérült fák a későbbiekben kevésbé bírják például az aszályt. A jégkárral sújtott területeken a mortalitás magasabb lesz egy ideig.

 

• Mi a kárfelszámolás menete?


Jelenleg az erdészeti és turistautakon végzünk veszélyelhárítást, ezzel párhuzamosan részletes kárfelmérés zajlik. Ezt a kármentesítés, a sérült faanyag elszállítása követi. A helyreállítási munkálatok várhatóan egész jövő évben tartani fognak.

 

• Mikorra tisztítják meg a turistautakat?


Folyamatosan dolgozunk a turistautak megtisztításán, járhatóvá tételén. Becsléseink szerint körülbelül 500 km utat kell takarítanunk, ez a munkálat áthúzódik a jövő évre.

• Természetvédelmi szempontból nem lenne jobb otthagyni mindent?

A kármentesítés során három alapelvre kell figyelemmel lennünk: az erdei ökoszisztéma védelmére és helyreállítására, az erdő és az erdőtalaj védelmére (védelmi funkció), a balesetveszély elhárítására (szociális funkció), és a gondos erdőgazdálkodásra (vagyongazdálkodási, gazdasági funkció).

 

Az erdei ökoszisztéma védelmének elvét szem előtt tartva az adott területeken bizonyos mennyiségű holt faanyagot kint hagyunk, annyit, amennyi nem balesetveszélyes a turistákra nézve, s amennyit a gondos gazdálkodás elve is megenged. A károsodott állami erdőterületeken az erdő látogatása jelenleg rendkívül balesetveszélyes, ezt az állapotot meg kell szüntetni.

 

A fakitermelések során arra szigorúan ügyelünk, hogy a regenerálódni képes, nem balesetveszélyes fákat visszahagyjuk. A faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú területeken csak a baleset- és életveszélyes, valamint vagyont veszélyeztető esetekben, illetve erdőfelújítási kötelezettség keletkezése esetén folytatunk. Szintén hagyunk vissza letört, ledőlt faanyagot ott, ahol a kár mértéke csekély (5-10% körüli).

 

A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint a közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állami erdőgazdálkodó a faanyagtermelésből finanszírozza.

 

A jégkár ugyanis középtávon a jövőbeli fakitermelési lehetőségeket csökkenti. Ezt a problémát viszont úgy lehet kezelni, hogy a piacképes, az erdei ökoszisztéma sérelme nélkül most felhasználható törött faanyagot hasznosítjuk és a korábban tervezett fakitermelési beavatkozásokat későbbre ütemezzük. Tekintettel kell lenni a helyi közösségek faanyagszükségleteire és a munkalehetőségek biztosítására is.

 

Az erdőgazdálkodó mint szakember az adott területen elvégzendő feladatokat az előbbiekben felvázolt összetett elvrendszer segítségével, az adott helyen érvényes, aktuális súlyokkal állapítja meg.

 

• Milyen típusú károk keletkeztek?


A kárnak háromféle alaptípusa jelentkezett: koronatörés (részleges vagy teljes), törzstörés, valamint dőlés (gyökerestől vagy részlegesen). Jellemzően a 30-50 éves lombos fák törtek derékba, mert ezeknél a koronaátmérő és a törzsátmérő egymáshoz viszonyított aránya és a törzs teherbíró képessége együttesen kedvezőtlen. Az ennél idősebb lombos fák és fenyők esetében inkább a korona károsodott.

 

• Hányan dolgoznak a kárelhárításon?


Az első héten a Pilisi Parkerdő Zrt. 150 munkatársa dolgozott a közutak járhatóvá tételén. A hatékony kármentesítés érdekében folyamatosan szervezzük át az esedékes erdészeti munkálatokat, jelenleg több száz erdész és fakitermelő dolgozik a kármentesítésen.

 

• Milyen hatást gyakorolt a jégkatasztrófa a vadállományra?


A vadak számára nem okozott katasztrófát a jég, mivel az erdők alsóbb régióiba húzódtak, most pedig a kidőlt fák, letört lombok rügyei bőséges téli táplálékot nyújtanak számukra.

 

• Megelőzhetőek lettek volna-e a katasztrófa következményei jobb erdőgazdálkodással, az öreg, beteg, sérült fák korábbi eltávolításával?


Minden károsodott, ami jég alatt volt, függetlenül az állomány korától, fafaj összetételétől, természetességi és egészségi állapotától. Leginkább középkorú, a 40-50 éves állomány károsodott. A katasztrófa következményeit nem lehetett megelőzni. Ilyen típusú károk 100-200 évben egyszer fordulnak elő.

 

pilisi jégkár

 

• Van-e lezárás az erdőben? Az alábbi útvonalat érinti-e az erdő lezárása?


A Pilisi Parkerdő Zrt. saját csatornáin (honlap, Facebook-oldal) és a médián keresztül folyamatos tájékoztatást nyújt az erdőlátogatási tilalom alá eső területekről. Jelenleg a Pilis, a Budai- és a Visegrádi hegység erdeiben van érvényben erdőjárási tilalom. Az alsóbb régiókat és a veszélymentesített területeket folyamatosan megnyitjuk a látogatók előtt. A látogatható részekről folyamatosan tájékoztatunk.

 

• Sokat kirándulunk az erdőben, az erdő helyreállításában szeretnénk önkéntes munkánkat felajánlani, milyen módon végezhetek önkéntes munkát a helyreállításban?


Az önkéntes felajánlásokat a Pilisi Parkerdő Zrt. nagyon köszöni, jelenleg azonban az erdők baleset- és sok helyen életveszélyesek. Munka kizárólag megfelelő védőfelszerelés és szakismeret birtokában végezhető. A későbbiekben a Pilisi Parkerdő Zrt. szervezett körülmények között biztosítja az önkéntesek tevékenységét, amelyről saját csatornáin (honlap, Facebook-oldal) és a médián keresztül tájékoztatja az érdeklődőket.

 

• Lehet-e akciósan megvásárolni a letört-kidőlt faanyagot, lehet-e akciósan, „szedd magad”-hoz hasonlóan gyűjteni a letört ágakat?


Jelenleg a baleset- és életveszély miatt a Pilisi Parkerdő Zrt. teljes területén erdőlátogatási tilalom van érvényben. A jégkárosult erdőkben a turistautak is rendkívül veszélyesek, nemhogy a fagyűjtés. A mostani jégkár során a Pilisi Parkerdő Zrt. éves fakitermelési tervének megfelelő mennyiségű faanyag károsodott. Pontos nagyságrendet a mostani kárfelmérés fog meghatározni, ennek ismeretében lehet tervet készíteni a faanyag hasznosításáról. A törött faanyagban van értékesebb ipari fa és tűzifaminőség is, ennek megkülönböztetése a szakemberek feladata. A károsodott területeken a faanyag ledöntését és feldarabolását csak szakemberek végezhetik, ugyanis a feszülő fák fokozott balesetveszélyt jelentenek.

 

Frissítés: MAI HÍR:  A Pilismaróti Erdészet útjai látogathatóak


Pilismaróti Erdészet területén található turistautak jégkárt követő felszabadítása – a Dobogókőhöz kapcsolódó Thirring-körút kivételével – megtörtént. A turistautak, illetve a kerékpározásra kijelölt erdészeti magánutak járhatóak.


A Pilisi Parkerdő területén azonban még mindig több helyen van érvényben látogatási tilalom baleset- és életveszély miatt. A látogatható területek listáját folyamatosan kísérje figyelemmel a http://www.parkerdo.hu/index.php?pg=sub_89 oldalon.


 

 

 A Magas-Börzsöny fáinak fele rongálódott

 

 


A Magas-Börzsöny fáinak fele rongálódott Több százmillió forintra tehető az Ipoly Erdő Zrt. kára, ami a múlt heti ónos eső miatt érte a társaságot. Elsősorban a Magas-Börzsöny, a Nógrád megyei Diósjenő és a Pest megyei Kemence térségében keletkeztek károk. A jég megtörte a lombkoronákat, derékba törtek, illetve kidőltek a fák.

 

 

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 2 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

SZINTE SEMMI REMÉNY, HOGY MEGSZŰNIK A FEJFÁJÁSA! ...

Rádiné Zsuzsa írta 2 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

Köszönöm, édes anyanyelvem, Te gyönyörű, egyetlenegy,...

Rádiné Zsuzsa írta 2 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

NOVEMBER 13. A magyar nyelv napja, az államnyelvvé ...

Rádiné Zsuzsa 5 órája új blogbejegyzést írt: November 13. A MAGYAR NYELV NAPJA

Miclausné Király Erzsébet 6 órája új blogbejegyzést írt: Tamási Áron: ARANYEGÉR

Miclausné Király Erzsébet írta 6 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Aranyosi Ervin: Karácsonyi könyvajánlóm: Közeledik a ...

Miclausné Király Erzsébet 6 órája új képet töltött fel:

Wass_albert_nekunk_mi_marad_2109149_3957_s

Rádiné Zsuzsa 11 órája új blogbejegyzést írt: TUDOMÁNY Most kezdődik a drónok forradalma

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu