Piszkéstetői Obszervatórium
A Piszkéstetői Obszervatórium, hivatalos nevén A Magyar Tudományos Akadémia Konkoly-Thege Miklós csillagászati kutatóintézete Piszkés-tetői megfigyelőállomása, egyike Magyarország csillagászati létesítményeinek. Az obszervatórium létrehozója egyben első vezetője az 1960 és 1964 közötti I. ütemben Detre László
volt. Emlékére 2002-ben emlékkövet helyeztek el Piszkéstetőn. A
csillagvizsgáló lakóépülete 1960-ra lett kész, a Schmidt-teleszkóp
átadása pedig 1962-ben történt meg. Az építmény kupoláját Csontos Csaba[1] tervezte, Dobozi Miklóssal együtt, 1971 és 1974 között.
Története
A megfigyelőállomás története 1952-ben kezdődött egy 60/90 centiméteres Schmidt-rendszerű teleszkóp beszerzésével, amit a Magyar Tudományos Akadémia
rendelt meg a Zeiss-művektől. Az új teleszkópot azonban nem Budapesten
kívánták felállítani, mert a város fényeitől a teleszkóp észlelőmunkája
lehetetlenné vált volna, hanem új helyszínt kerestek neki. Több
lehetőség megvizsgálása után végül Piszkéstető mellett döntöttek, mivel a közelben megfelelő út- és villamos hálózat, valamint víz volt.
1958-ban a Minisztertanács
9 millió forintot hagyott jóvá az új létesítményre. A bekötőút
megépítése után a főépület következett, amit végül 1960. szeptember 8-án
adtak át. 1961-re a Schmidt-teleszkóp kupolája is elkészült és az új
távcső 1962-ben megkezdhette működését. Pár évvel később beszereztek egy
másik, kisebb, fényelektromos fotometriára
alkalmas teleszkópot is, amit a Zeiss-művek szakemberei 1966 nyarán
szereltek össze. Ez egy 50 cm-es Cassegrain-rendszerű teleszkóp volt,
amelyre azután egy kétcsatornás polarimétert szereltek. Így már 1967-ben elkezdődhettek az észlelések.
1971-ben folytatódott az építkezés egy új bekötőút létesítésével, amit követett az állomás bővítése és egy korszerű Ritchey–Chrétien-rendszerű távcső felszerelése is, amit 1974-ben avattak fel.
Ezekben az években a csillagászati észlelőtechnika teljesen
átalakult; megvalósult a megfigyelések, az adatgyűjtés és -feldolgozás
közvetlen digitális vezérlése. Ezt a munkát a KFKI-ban
gyártott interfészek segítették, ami a nemzetközi szabványnak számító
CAMAC moduláris rendszer formájában rendelkezés állt a mérést vezérlő
számítógép mellett. Ez az 1 méteres teleszkóp a hozzá kifejlesztett
fotométerrel, valamint a KFKI által biztosított TPA/i
rendszerrel felszerelkezve a kor színvonalának megfelelő eszköz lett.
Akkor ezzel be is fejeződött a mátrai állomás létesítése. 2010-ben az
állomás egy 40 cm-es Ritchey-Crétien rendszerű távcsővel gazdagodott.
2011-ben az MTA Lendület programjának keretében új CCD-kamerát
szereltek fel a 60 centiméteres Schmidt-teleszkópra. Ez az új
képrögzítő eszköz a korábbi kameránál tízszer nagyobb területet, kb. 1 négyzetfokot lát az égből.[2]
Tudományos tevékenysége
Magyarország 1964 és 1995 között az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetében folytatott szupernóva-keresési program alapján harminc éven át szupernóva-nagyhatalomnak számított. A kisbolygók és üstökösök
kutatása nagyobbrészt Piszkéstetőn zajlik, Sárneczky Krisztián és Kiss
László koordinálásával. 2010 októberében útjára indult a PIszkéstető Supernova and Trojan Asteroid (PISTA) Survey, amely a távoli kisbolygók felfedezésével foglalkozik. A Naprendszer
objektumai mellett a programban résztvevők figyelemmel kísérnek minden
változást. 2011. március 24-én felfedezték az 50. szupernóvát a
Schmidt-távcsővel.[3]
Fekvése és megközelítése
A Piszkéstetői Obszervatórium a Mátrában Galyatető, Mátraalmás és Mátraszentimre
közelében fekszik, zárt területen. A területen négy objektum foglal
helyet, egyik a csillagvizsgáló lakóépülete, a másik három pedig a
távcsöveké, a legmagasabban közülük a Cassegrain távcső található, 945
méteren. A legnagyobb kupola az intézmény főműszerének, a
Schmidt-rendszerű távcsőnek a kupolája, amit a Mátra több pontjáról látni lehet. A főépülettől északkeletre egy 1989-ben állított napóra áll egy oszlopon, ekvatoriális, árnyékvetője pólusra mutató, számlapja rézdomborítású 0,8 m átmérőjű félkör. Piszkéstetőn webkamera található, ahonnan nyomon lehet követni a Felső-Mátra pillanatnyi időjárását. A webkamera képe az Országos Meteorológiai Intézet honlapjáról érhető el.[4]
Kommentáld!