A januári szinkronszámlálás során mintegy 50 ezer hektárnyi élőhelyet vizsgáltak át, ahol összesen 631 túzokot figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén. Ez a hazai állomány közel harmada.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén belül három helyen élnek túzokok: Dévaványa térségében, a Kis-Sárréten és a Csanádi pusztákon. A legnagyobb hazai populáció Dévaványa környékén él, a január 5-6-án elvégzett számlálás során itt 534 példányt regisztráltak. Többségük a szépen zöldellő repcetáblákon tartózkodott, így könnyen fel tudtá mérni az állományt. Dévaványa térségében évek óta hasonló nagyságrendű az állomány, ami azt mutatja, hogy továbbra is kedvezőek az életfeltételek a telelő túzokok számára. Ha azonban figyelembe vesszük a fiatal madarak évente történő gyarapodását, akkor az állománynak folyamatosan emelkedő tendenciát kellene mutatnia. Ez valószínűleg azért nincs így, mert a fiatal példányok egy része Bihar térségébe megy el innen. Ezt támasztják alá a korábbi gyűrűzések tapasztalatai is. Idén különösen jól keltek a túzokok számára legfontosabb téli táplálékot jelentő repcék, ez segíti a nagy madarak áttelelését.
A kemény hidegek idején a túzokok rendszerint nagyobb csapatokba állnak.
Ha vastagabb hótakaró képződik, akkor a repceföldek egy részét megtisztítják, hogy könnyebben hozzá tudjanak férni a táplálékhoz. A túzokok másik jelentős élőhelyén, a Kis-Sárréten 62 példányt számoltak a nemzeti par szakemberei. Többségük Vésztő határában, a Földház-zugban tartózkodott. A Mezőgyán térségében élő 33 példányt pedig a határ túloldalán a Szalontai-gyepeken sikerült „leltárba vennünk”. A Csanádi pusztákon 35 madarat észleltünk. Öreg és fiatal kakasok, tojók és fiókák egyaránt vannak a csapatokban. A repcetáblák ebben a térségben is szépen zöldellnek, s bőven vannak lucernatáblák és nyílt gyepterületek is, így megfelelőek a feltételek a túzokok átteleléséhez.
Kommentáld!