„Nomen est omen” – mondja a latin közmondás amit úgy fordíthatunk, hogy „nevében a sorsa”. A görög mitológia szerint Agénór föníciai király szépséges lányát Európét, Zeus elrabolta egy bika képében, és a hátán Kréta szigetére vitte, ahol magáévá tette.

Európa mint földrész tőle kapta nevét, és sorsát is. Nincs még egy olyan földrész amit idegen erők és hatalmak annyiszor akartak elrabolni, „magukévá tenni”, mint Európát. Különböző népek, egymás érő hullámai próbálták „birtokolni” Európát történelme folyamán: kelták, hunok, szkíták, mongolok, latinok, szlávok, germánok, törökök és arabok,meg-megújuló támadásai sorra kudarcot vallottak. Mára egy minden eddiginél összetettebb, mégis erélyesebb, olykor békésnek látszó, ám alapjában igencsak agresszív többmilliós közel keleti, és észak afrikai népvándorlással kell megküzdenie az öreg Európának. A mostani népvándorlás emberei azonban egyáltalán nem akarnak beilleszkedni a befogadó országokba, hanem azok radikális megszüntetésével, azok helyére akarnak betelepülni. A régi közmondást, hogy „engedd be a tótot és kiver a házadból” , most éljük meg: – az újonnan jöttek és jövők, ezt kontinentális méretben akarják megvalósítani.

Külön kategóriába tartoznak a nagy hódítók, akik félelmetes hadseregeikkel akarták Európát hatalmuk alá kényszeríteni. Dáriusz perzsa király hódításával szemben 300 spártai hős mentette meg Európát a Thermophülai csatában (Kr.e. 480). A karthágói hadvezér Hannibál seregével és harci elefántjaival átkelt az Alpokon s már Róma kapuinál állt (Kr.e. 216). Rómának három Pun háborút kellett vívnia míg megszabadult halálos ellenségétől. Attila győztes hadait csak a Catalaunumi csata (451) és korai halála (453) állította meg abban, hogy Európa kizárólagos ura legyen.

A harcos Iszlám miután karddal meghódította Észak-Afrikát és Kis-Ázsiát, kipusztítva az ott virágzó kereszténységet. Sikerrel foglalta el az Ibériai félsziget nagy részét, és megalapította a Córdobai Kalifátust (756-1031), ahonnan nyugat-európai előretörését a 732-es poitiers-i csatában, Martell Károly (686-741) a Karoling Ház atyja állította meg. A harcias Iszlám Európába való behatolása nemcsak nyugat felől történt, hanem keletről is, és Konstantinápoly (Bizánc) 1453-ban történt. elfoglalásával kezdődött. Ezzel megnyílt az út a Balkánon keresztül, Európa belseje felé. Történelmünkből ismeretesek Hunyadi János és Mátyás királyunk (1458-1490) harcai a déli hátároknál az ország és Európa védelmében. A nagy hadvezér I. Szulejmán oszmán szultán alatt bekövetkezett a Mohács-i tragédia (1526), Buda elvesztése (1541), az ország három részre szakadása és a 150 éves Török hódoltság. Amikor az Oszmán- Török már Bécset ostromolta, 1683-ban végre megmozdult Európa felismerve, hogy a harcos Iszlám harapófogójába került, az Ibéria és a Balkán félszigetek között. 

Nemzetközi haderőt hoztak létre mely felmentette Bécset, felszabadította országunkat, amit a Karlócai béke pecsételt meg 1599-ben. Ezután, az európai hegemóniáért folyt a verseny az osztrákok, németek és franciák között. Ebből Bonaparte Napóleon (1769-1821) kerül ki győztesen aki hódításaiba, belebukott az oroszországi hadjáratába. Az I. Világháborút követően a győztes Társult Hatalmak 1920-an a Párizs környéki békediktátumokban, újraosztották Európát. Ez vezetett Adolf Hitler (1889-1945) revansizmusához, és a II. Világháborúhoz, melynek első felében, közel került Európa végső birtoklásához. 

Dr. Pungur József