„És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.” (Apostolok Cselekedetei 2. fejezet, Károli Biblia)

Pünkösd a kereszténység legfontosabb ünnepei közé tartozik, ám modern változata nem alakult ki, mint a karácsonynak vagy a húsvétnak.

A pünkösd újszövetségi egyházi ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét üli meg. Eredete az ószövetségi zsidó ünnep, héber nevén Sávuot, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe. Pünkösd görög szó, pentekosztész szóból ered, jelentése ötvenedik, a magyar pünkösd szó ebből származik.

A Szentlélek ezen a napon jött el Jézus Krisztus és a Krisztusi Egyház anyjára, legszentebb Szűz Máriára, valamint az apostolokra, amely ezt a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.

A Szentháromság ünnepei a karácsony, a húsvét és a pünkösd. Az előbbi kettőt nem kell magyarázni, a pünkösd azonban alapos vizsgálatra szorul. Jézus keresztre feszítése után harmadnapra feltámadt, megjelent a tanítványoknak, majd a negyvenedik napon felszállt a mennybe. Erről emlékezünk meg húsvétkor és Urunk mennybemenetelének ünnepén, más néven áldozócsütörtökön.

A katolikus egyház alaptanítása, hogy Krisztus testével és lelkével együtt ment a mennybe, emberi mivoltát a Szentháromság (Atya, Fiú, Szentlélek) isteni közegébe helyezte.

Jézus mennybemenetele után viszont a tanítványok félelemben éltek, nem merték hirdetni az igét. Ezért az Úr leküldte a földre a Szentlelet, hogy elárassza a hívek lelkét és bátorságot adjon nekik. A Biblia leírása szerint a tanítványok kis közösségben imádkoztak, amikor az égből zaj támadt, vihar keveredett és tüzes nyelvek csaptak fel jelképezve a Szentlélek eljövetelét.

A pünkösd lényege tehát, hogy a Szentlélek leszállt a földre és az apostolok megkezdték a térítést. A lépéssel lefektették az egyház alapjait, így az ünnep az egyház születésnapja is.

Pünkösdvasárnap mindig május 10-e és június 13-a közé esik, a húsvét utáni 50. napra. A római egyház papjai pünkösdkor piros miseruhát öltenek magukra, amely a Szentlélek színe.

Szentírásból ismert Húsvét után az ötvenedik napon tartják. Így pünkösdvasárnap (a nyugati kereszténységben) legkorábbi lehetséges dátuma: május 10., a legkésőbbi pedig június 13. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Tertullianus régi ünnepnek nevezi, tehát az apostolok idejéből való. A katolikus egyházban van vigíliája böjttel, amelyen keresztvizet szentelnek.

A bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.