Puskás Tivadar
Született	Pest, Magyarország 1844. szeptember 17.
Elhunyt	Budapest, 1893. március 16. (48 évesen)
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	gépészmérnök, feltaláló
Fontosabb munkái	a telefonhírmondó feltalálója.

Puskás Tivadar és Ferenc emléktáblája a hajdani „József” telefonközpont épületén

Ditrói Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17. – Budapest, 1893. március 16.) mérnök, a telefonhírmondó feltalálója, Puskás Ferenc bátyja.

Nagyapja székely földbirtokos volt, afféle mulatós kedvű, akinek a keze alatt a családi vagyon romlásnak indult. A megmaradt birtokért kapott pénz apja, Puskás Ferenc vállalkozó kezén úszott el.

A fiatal Tivadar katonás fegyelemben nevelkedett, majd a bécsi Theresianumba került, de nem bírta a kötöttséget sem otthon, sem Bécsben. Tanulmányai idején meghalt édesapja és a tőle örökölt kevés pénzen Angliába utazott, hogy ott folytassa tovább tanulmányait.

Daliás, szép ifjú volt már ekkoriban, kitűnő vívó és nagyszerű lovas. Hamar és nagy akaraterővel megtanult angolul, s hogy magát a tanulásra késztesse, leborotváltatta a haját – ezzel késztette magát az otthonmaradásra – a tanulás érdekében.

A tanulmányai mellett egy angol lordnál vállalt nevelői állást, ebből tartotta fenn magát.

Idővel vissza Erdélybe vetette a jó sorsa, ahol az angol vasúti társaság helyi képviseletének lett a tisztviselője, majd később főmérnöke.

Vállalkozó kedve nem hagyta nyugodni, 1873-ban a bécsi Világkiállításon menetjegyirodát nyitott. Az ötlet kitűnőnek bizonyult, az üzlet jól ment később is.

Ám egy nap megelégelte az egy helyben ülést és kalandvágya az akkor oly titokzatos Amerikába vezérelte. 1875-ben Coloradóban földet vásárolt és kis ideig arany után kutatott. Lenyűgözte az új világ ezernyi lehetőségeivel, és újabbnál újabb találmányaival.

Párizsban Thomas Alva Edison találmányainak terjesztésével foglalkozott, de arra nincs adat, hogy – mint később felmerült – Edison mérnöke lett volna a New York melletti Menlo Parkban. Vezetésével épült a párizsi és budapesti telefonközpont.

Az öreg Edison 1911-ben, Budapestre látogatva azt állította, Puskás volt az első, aki – harminc évvel korábban – felvetette a telefonközpont gondolatát. Erre azonban semmi egykorú forrás nem utal; sem Puskás nem állította magáról, sem a lelkes 1893-as méltató cikkek, hogy ő a telefonközpont feltalálója lenne. Erre a technikatörténészek szerint azért sem volt szükség, mert annak elve megegyezik a távíróközpontéval, azt pedig F. M. A. Dumont francia mérnök 1850-ben szabadalmaztatta.

Edison talán a Telefonhírmondóra emlékezett, mely valóban egy telefonokból álló, központi egység köré szervezett találmány, csakhogy jóval nagyobb jelentőségű, mint a telefonközpont: ez volt az eddig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg a világon, a rádió és internet őse. Ezt valóban Puskás Tivadar találta fel, szabadalmaztatta is, és Budapesten működött a világon először, 1893-ban.

A pénz bár bőséggel folyt hozzá, nem tudott bánni vele igazán, anyagilag folyton nehéz helyzetbe került, valamilyen balsikerű banki ügylet következtében. Zaklatott idegrendszere egy nap felmondta a szolgálatot, a tünetei a mai pánikbetegséghez fogható kilátástalan helyzeteket idéznek.

Üzleti útra készülődött, de március 16-án, Hungária Szállóbeli lakásán szívrohamban meghalt. Halálát az általa megalapított Telefonhírmondó repítette világgá.

Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte meg, majd a műegyetemen tanult. A családja elszegényesedése miatt tanulmányait nem tudta befejezni, ezért 1866-ban Londonba ment, majd Bécsben vállalt állást. 1873-tól Amerikai Egyesült Államokban próbált szerencsét, visszatért Európába, ahol távíróközpont tervei foglalkoztatták. Itt vette hírét a telefon feltalálásának.

Visszautazott New Yorkba ahol meggyőzte Thomas Alva Edisont, hogy egy központ segítségével tetszőleges számú ember, egyidejűleg használhatja a telefont. Edison munkatársa, majd 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Itt lett munkatársa Fodor István.

Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban. 1879-ben hazatért, és öccsével, Puskás Ferenccel 1881-ben megkezdte a monarchia területén a telefonközpontok felépítését. Öccse halála után (1884) átvette a pesti telefonhálózat vezetését. 1886-ban Baross Gábor miniszter államosította a telefonhálózatot és azt Puskásnak adta bérbe. 1890-ben szabadalmazott irányított robbantási módszere a mai milliszekundumos robbantási eljárás előfutára.

Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít.

Puskás Tivadar sírja Budapesten. Fiumei úti Nemzeti Sírkert: 34/1-2-2.

• Nevét viseli a Puskás Tivadar Távközlési Technikum
• 1954-ben születésének évfordulójára a Magyar Posta bélyeget adott ki.
• Nevét viseli a Ditrói Puskás Tivadar Iskolaközpont^[4]
• 1990 óta nevét viseli a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola.
• A Híradástechnikai Tudományos Egyesület 1957-ben megalapította a Puskás Tivadar-díjat, amelyet évenként osztanak ki.
• Emléktáblája a József Távbeszélő Üzem falán (VIII. József u. 13.) látható.
• Budapest XI. kerületében, Siófokon, Sepsiszentgyörgyön és Ditróban utcát neveztek el róla.
• A Puskás Tivadar Rádióamatőr Klub, mely a Puskás Tivadar Távközlési Technikum területén működik.
• A Magyar Telekom I. Krisztina körút 55. szám alatti székháza előtt 2006 áprilisában avatták Trischler Ferenc Puskás-szobrát.