Természet: RADNAI HAVASOK

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Radnai-havasok A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radnai-havasok
Rodna.jpeg

Hely Beszterce-Naszód megye, Máramaros megye
Románia
Hegység Keleti-Kárpátok
Legmagasabb pont Nagy-Pietrosz (2303 m)
Típus kristályos
Térkép
Muntii Rodnei.jpg

A Radnai-havasok (románul Munții Rodnei) a Keleti-Kárpátok legmagasabb része Észak-Romániában. A Máramarosi-havasokkal, a Lápos-hegységgel, a Borgói-hegységgel és a Szuhard-hegységgel határos. A hegység 50 km hosszú és 30-40 km széles, és bővelkedik tengerszemekben, gleccser alakította völgyekben és vízesésekben. Az északi oldal meredek és rövid, a déli lankás és hosszú, ezért Máramaros felől könnyebb a kelet-nyugati, jellegzetes főgerincre feljutni. A főgerinc jelentős része 2000 méter feletti és alpesi jellegű.

A legmagasabb csúcs a főgerinctől északra, Borsa felé található Nagy-Pietrosz (románul Vârf Pietrosu) 2303 m, melyet Köves-Havas néven is ismernek, és amelyet Horthy-csúcsnak hívtak a II. világháborúban 1942-től 1944-ig. Ettől alig maradnak el a következő csúcsok Rebra 2268 m, Kis-Rebra 2221 m, Grohotu 2203 m és főgerincen keletre található Ünőkő 2279 m, Kis-Ünőkő (Lála) 2222 m.

A Lóhavasi-vízesés (románul Cascada Cailor) a maga 80 méteres magasságával Erdély egyik legnagyobb vízesése.

Itt van Románia legmélyebb barlangja, (már a V5 zsomboly 6xx m-rel) az Izvorul Tausoarelor, amely 479 méterre nyúlik le a felszín alá. Egy másik barlang a 242 méter mély Jgheabul lui Zalion.

Nemzeti parkok
  • Radnai-havasok Nemzeti Park: a legnagyobb természetvédelmi terület a Keleti-Kárpátok északi csoportjában. Területe 47 227 hektár, amelyből 3300 hektár 1979 óta védelmben van. A park Borsa felőli bejáratánál a Cailor-vízesés. A környékbeli sziklák az alpinisták kedvelt gyakorlóhelye.
  • Nagy-Pietrosz Tudományos Rezerváció: a Radnai-havasok észak-nyugati részén található, 750 m-től 2303 m magasságig. 1932-ben hozták létre.
Turistautak

Kék sáv: Borsa 665 m - Meteorológiai állomás (sátorhely, esetleg szállás) 1760 m - Mosolygó-tó (salgótarjáni leventék kopjafája) - Nagy-Pietrosz csúcs 2303 m - Nagy-Bukuly csúcs 2268 m - Kis-Bukuly csúcs 2221 m - Rebra csúcs 2119 m

Képgaléria 

 

A RADNAI HAVASOK

 A Radnai-havasok Nagy Pietrosz-csúcsa 2303 m tengerszint feletti magasságával a Keleti Kárpátok legmagasabb egysége. A főgerinc kelet-nyugat irányban több mint 40 km-en húzódik, ebből északra rövid, meredek, délre hosszú, lankás mellékgerincek ágaznak le. Az egyik északi mellékgerincen található az említett csúcs. A védett terület határa a 740 m-es tszf. magasság, mely egyben az erdő alsó határa is. Az erdő domináns fafaja a lucfenyő (Picea abies), de elszórtan hegyi juhar (Acer pseudoplatanus), bükk (Fagus sylvatica), nyír (Betula pendula), madárberkenye (Sorbus aucuparia) is látható. Az erdő 1600-1620 méterig hatól fel, utána elérjük a törpefenyős (Pinus montana) övezetet, melyben elszórtan törpe boróka (Juniperus sibirica) és jégkorszaki reliktumként havasi cirbolyafenyők (Pinus cembra) tenyésznek.

Június-júliusban, a hótakaró visszahúzódását követően egyre magasabb régiókban jelennek meg a szubalpin és alpin öv jellegzetes virágai: a rododendron vagy erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifolium), az alpesi vagy havasi kökörcsin (Pulsatila alpina), a harangrojt (Soldanella hungarica hungarica), sárga tárnics (Gentiana lutea), pettyes tárnics (Gentiana punctata), a meszes kőzeteken pedig a havasi gyopár (Leontopodium alpinum). A Radnai-havasokban mostanáig 1123 magvas növényfajt (nyitvatermők és zárvatermők) mutattak ki. Ezek között sok endemikus és jégkorszaki reliktumfaj található: a Lychnis nivalis csak ebben a hegységben él, a múlt évszázad végén felfedezett Saussurea porcii azonban az utóbbi évtizedekben már nem került elő - valószínűleg kihalt, így ismét eltűnt egy a Föld növényfajai közül.
 
A Pietrosz völgyén továbbhaladva felérünk a Jezer-völgykatlanba, melynek szélén 1786 méter magasan áll a meteorológiai állomás emeletes épülete. A kristályos metamorfikus kopár sziklatömbök jellegzetes magashegységi tájként tárulnak elénk. A fő kőzetek kristályos palák, de a hegység szerkezetében mészkő és gránitos intrúziók is kimutathatók. A geológiai szerkezet erősen befolyásolja a domborzatot: a Radnai-havasok meredek északi és lankásabb déli hegyoldalaikkal aszimetrikus sasbércként (horszt) emelkednek a magasba. A vízválasztó a Nagy Pietrosz és az Ünőkő (2279) csúcsokat köti össze. A Radnai-havasokból ered a Nagy Szamos, az Aranyos Beszterce, az Iza és a Visó.
Felérvén a Jezer-völgykatlanba, törpefenyők áthatolhatatlan sűrűségei, meredek sziklafalak, időszakos jégnyelvek jelennek meg. Az alpin szinten 2100-2300 m között havasi legelők találhatók. A glaciális domborzat képződményei a völgykatlanok, morénák, szirtek, vándorkövek, a periglaciális domborzat jellemzői a kőfolyások, lavinafolyosók, kőgörgetegek. A védett területen három nagy, U alakú, glaciális völgykatlant különítenek el egymástól a meredek, sziklás hegyormok. A jégkorszak nyomai a hegység északi oldalán láthatók, míg a déli oldalon szinte egyáltalán nem fellelhetők. A domborzat komplex glaciális jellege a Radnai-havasokat a legszebb, legváltozatosabb alpin tájjá teszi a Keleti-Kárpátokban. A morénahalmokon átbukó zuhatagok, vízesések tovább fokozzák a táj alpesi szépségét.

A Radnai-havasokban a jégkorszak során háromszor alakultak ki gleccserek, a Mindel, a Riss és a Würm idején. Az első, legnagyobb lehűléskor a 3-4 km-es jégárak a frontális morénák bizonysága szerint az 1120-1350 m-es magasságig értek le, a hóhatár pedig az 1550 m-es szinten volt. A következő lehűlés alkalmával a jégár csak 1640 m-ig ért le, a hóhatár 1800 méteren állt meg. Az utolsó eljegesedés volt a leggyengébb, a jégár 1820, a hóhatár 2000 m-ig ért le.
A Jezer-völgykatlanban útunk a kristálytiszta és jéghideg vizű Jezer-tó (1825 m tszf.) mellett halad el, mely 80 m hosszú, 70 m széles, és 1,8 m mély. A sziklatömbök között kanyargó ösvény vezet fel a hegység főgerincéhez északról csatlakozó mellékgerincre. Innen néhány perc alatt felérünk a Nagy Pietrosz-csúcsra, ahol a Keleti Kárpátok legszebb látványa fogad. Tiszta időben a Fogarasi-havasok, a Bihar hegység és a Tátra is látható innen.
 
Ahhoz, hogy a gerincre kiérjünk, át kell vágnunk egyes hóval borított, meredek részeken, ahol nem egyszer az életünkkel játszunk: az ember itt könnyen megcsúszhat, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Ezért a túrázáshoz – ha a csúcsra is szeretnénk feljutni – a július és augusztus a legmegfelelőbb hónap. A Radnai-havasok klímája esős és hideg, fagyok bármikor előfordulhatnak.

Az időjárás nagyon gyorsan változik, ezt mindig vegyük figyelembe, ha e hegyek gyönyörűségeinek megismerésére indulunk. A 2200 m feletti magas régióban az évi átlagos csapadékmennyiség az 1400 mm-t is meghaladja, az évi átlagos hőmérséklet pedig –1,5°C körül alakul; a legmelegebb hónap, a július átlaghőmérséklete alig 3,5 °C.
 
E hegyek állatvilága gazdag, változatos. Sok ritka faj lelt itt a fennmaradásához szükséges körülményekre. A kristálytiszta patakok vizében mindenfelé megtalálhatók a pisztrángok (Salmo trutta fario). A kétéltűek közül a foltos szalamandra (Salamandra salamandra), az alpesi gőte (Triturus alpestris), a kárpáti gőte (Triturus montandoni), a sárgahasú unka (Bombina variegata) és a gyepi béka (Rana temporaria) él itt. Hüllőket is láthatunk: fürge gyíkot (Lacerta agilis), elevenszülő gyíkot (Lacerta vivipara), lábatlangyíkot (Anguis fragilis) és keresztes viperát (Vipera berus). A madarak közül említést érdemel a szirti sas (Aquila chrysaetos), a vándorsólyom (Falco peregrinus), a nyírfajd (Tetrao tetrix), a siketfajd (Tetrao urogallus), az uhu (Bubo bubo), a háromujjú harkály (Picoides tridactylus), a hajnalmadár (Tichodroma muraria) és a fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes).
 
Az emlősök közül különlegesség a havasi cickány (Sorex alpinus), a mormota (Marmota marmota), a zerge (Rupicapra rupicapra), a farkas (Canis lupus), a medve (Ursus arctos) és a hiúz (Felis lynx). A mormotát a francia Alpokból telepítették be; ma a Pietrosz-csúcs körül láthatjuk járatainak bejáratát, s éles füttyentése messziről felhívja a figyelmet jelenlétére. Ugyanitt, a sziklás-füves alpesi övezetben él a havasi pocok (Microtus nivalis).
A Radnai-havasok kiváló életteret biztosítanak a zergéknek. Bécsben, az 1910-ben megrendezett nemzetközi kiállításon az akkori világrekord zergetrófea egy 1902-ben, a Pietrosz-csúcs alatt elejtett 132,5 pontos zergekampó volt. A század elején a vadászat, orvvadászat és a juhnyájak által okozott zavarás miatt a populáció egyre csökkent, mígnem kb. 1927-ben a zergék kipusztultak a régióban. Visszatelepítésük 1964-67 között, a Kárpátok különböző hegységeiből befogott 61 zergével sikerült. Ezekből 42 példány - főleg a gidák - nem maradt életben, mégis az 1970-89 közötti periódusban a zegepopuláció 340 egyedre gyarapodott. Sajnos a 1989-es fordulópont után a zergék száma ismét drasztikusan csökkent, és ma talán 75 példány sem él már a hegységben.
 
A Radnai-havasok kiterjedése több mint 1000 km2; ebből több mint 600 km2-t erdő borít, a magas régióban pedig havasi legelők terülnek el. A hegység élővilágának kutatása során már 1932-ben sikerült védetté nyilvánítani a Pietrosz-csúcs körüli 183 hektárnyi területet. A védett terület növelésével ma 3300 hektáros alpin, szubalpin és az ezek alatt elterülő hatalmas fenyves terület biztosítja a fajok védelmét. 1979-ben az UNESCO Man and Biosfere programjában, Párizsban a Pietroszt beiktatták a nemzetközi bioszféra-rezervátumok hálózatába. - a lap tetejére -


Béres József - A pietroszi zergéről

A Radnai-havasok a Keleti-Kárpátok legimpozánsabb masszívuma, a Tátrától a Bucsecsig. Fő gerince meghaladja a 2000 m-t, de sok csúcsa jóval magasabb annál, így a Nagy-Pietrosz (2303 m), az Ûnőkõ (2279 m), a Buhaiescu Mare (2268 m), a Puzdra (2188 m) stb. Ez a havasi övezet kitűnő élőhelyet biztosít Európa hegyi antilopjának, ahogy a zergéket a vadászirodalomban gyakran nevezik, pedig ők külön, önálló családot képeznek, a zergékét!

A zergék Európa magas hegyeit népesítik be a Pireneusoktól a Kaukázusig. Kis-Ázsiában még a Taurus (Toros) és a Pontuszi hegységben élnek. Kizárólag a magas hegységek lakói, ezért a különböző masszívumokban élő populációk ökológiailag el vannak szigetelve, mert a zerge számára leküzdhetetlen akadályt jelentenek a hegységeket elválasztó sík, domb, vagy alacsony hegyvidékek. Emiatt a különböző hegységekben élő populációk elkülönültek egymástól, nem kereszteződtek egymással így különbségek mutatkoztak színben, nagyságban stb., ezek alapján a zoológusok kilenc alfajt különítenek el, így a Kárpátokban élő zergéket, kárpáti zergének (Rupicappra rupicapra carpatica) nevezik. Más kutatók nem ismerik el ezt az elkülönítést és a nálunk élõ alfajt az Alpokban élõ törzs formához sorolják (Rupicapra rupicapra rupicapra).

A zerge fő tartózkodási helye az erdőhatár feletti nyílt térségek, a hevefenyvel (Pinus mugo), törpeborókával (Juniperus nana) benõtt alhavasi és a sziklás, füves területek havasi övezetei.

Bámulatos ügyességgel mozog a sziklákon, sokszor tenyérnyi párkányokra ugrik és sohasem csúszik el! Igaz a zerge lábainak sajátságos anatómiai adottságai is vannak ehhez az életmódhoz. Először is a bokaízület rendkívül erõs, a láb egésze nagyon izmos, patáik feltűnően szélesek és kiálló szélei a legkeményebbek, a belsõ részek párnásak, így mint egy tapadókorong működik. Zedtwitz írja: „Ha a pata megcsúszik a szikla peremén, a pata széle megakad az egyenetlenségekben, s visszatartja az állatot.” A meredek lejtőkön az ereszkedésnél az álcsülköknek is fontos szerepük van, kemény hegyei megakadnak a talajban, míg sík terepen járva nem érintik azt! Egy másik ilyen adottság, hogy a két fél pata egymás felé is elfordítható. Aki látott szökkenõ zergéket a sziklák között az érti meg igazán ezen állatok messzemenõ alkalmazkodását a sziklák világához. Itt van otthon, ide húzódik vissza ha ellenséget sejt. A meredek oldalakon olyan sebességgel halad felfele, hogy egyetlen ragadozó sem tudja utolérni. A pihenõ zergenyájat mindig 1-2 „õr” õrzi. Általában öreg nõstények a közeli szikláról figyelik a terepet és ha ellenséget sejtenek egy átható füttyel figyelmeztetik társaikat a veszélyre.

Érdekes, hogy ezt a vészjelt az itt élõ mormoták is jól ismerik, és hogy az ők erősebb füttyjelük a zerge számára is jelzés! Kölcsönös segélynyújtás!

Sajnos a Kárpátokban a zergék száma, a századfordulóra erõsen lecsökkent, így a Keleti-Kárpátokban csak a Radnai-havasok sziklás csúcsai, gerincei biztosítottak menedéket a zergéknek és csak itt érték meg a huszadik századot. Sajnos a folyamat visszafordíthatatlan lett, az I. Világháború harci cselekményei, az avatatlan kezekbe került golyós fegyverek, a háború utáni rendezetlen viszonyok megpecsételtél az itteni zergék sorsát. Az elbeszélések szerint két dátumot említenek mint az utolsó példány elejtésének idejét, így 1924 volna a zerge kipusztulásának éve (Almaoan), míg mások 1932-t említik. Mindenesetre orvvadászok a Pietrosz csúcsa közelében az északi és déli oldal közti átjáróban oltották ki az utolsó zerge életét.

A szakemberek sokáig nem akarták elhinni, hogy ez a híres Radnai-havasok-i zergeállomány kipusztult! Többen keresték még az esetleges túlélőket, aminek egy fiatal erdőmérnök, Viktor Ratiu esett áldozatul. Lavina sodorta a mélybe 1938 február 18-án, a Pietrosz északi oldalán, a Turnul Rosu (Vöröstorony) sziklái közt amikor zergék után kutatott. Holttestét csak június 6-án szabadították ki a hó fogságából, zergékkel már nem találkozhatott!

A sors iróniája, hogy a zergék abban az évben pusztultak ki a Pietroszról, (1932), amikor 183 hektáron védterületet létesítettek, főképp botanikai célból, botanikusok ajánlására, a ritka flóra elemek, endemizmusok védelmének érdekében. Sajnos a kis felületű, örzés nélküli rezerváció a zergéken már nem segíthetett!

A Radnai-havasok zergéinek leírásait sok helyen találjuk a szakirodalomban, így a Piatra Rea (Gonoszkő)-n 1900-ban lőtt 35-cm-es kampó, amelyet az 1910-es bécsi Világkiállításon világrekordnak minősítettek, de ezt követte a Pietroszon 1907-ben lőtt bak amelyet Leipzigban (1930) III-hellyel díjaztak, az 1937-es berlini kiállításon pedig tízedik hellyel jutalmaztak egy itteni zerge kampót.

A zergék visszatelepítésének gondolata a hatvanas évek elején született meg és tulajdonképpen 1964-ben kezdődött el és 1970-ben fejeződött be. Huszonnégy példányt bocsátottak szabadon, mely állomány 1989-re 350-re duzzadt és elfoglalt a védterületen kívül is minden alkalmas élőhelyet a Radnai-havasokban, mint amilyen a Puzdra, Piatra Rea, La Tap, Ünökő és környezõ csúcsok. Tehát a visszatelepítés, ha sok buktatóval is, de sikerrel zárult!

A visszatelepítés története és leírása egy külön fejezetet érdemelne, mert annyi eddig nem, vagy alig ismert ökológiai, etológiai kérdést hozott napvilágra és sajnos nagyon nagy elhullást okozott az ismeret, a gyakorlat hiánya, az útkeresés!

1962-1964 közt elkészült a terep kiválasztása és nagyjából a tervek kidolgozása.

A visszatelepítésnek alapfeltétele volt egy nagy felületű őrzött védterület létesítése. E terv megvalósításának fő kezdeményezője és motorja az Erdészeti Vadkutató Intézet volt, élén Dr. Horea Almasannal. Így a természetvédők, botanikusok álma is megvalósult 2700 hektáron rezerváció létesült, majd ezt a felületet 3300 ha-ra növelték, 750 hektár alpesi és szubalpesi övezetben megtiltva a legeltetést is, a területet 3 természetvédelmi őr vigyázza az erdészeti személyzet mellett! A MAB-Unesco természetvédelmi osztálya 1979 októberi párizsi gyűlésén a Pietroszi Védterületet  Bioszféra védterületté nyilvánította!

Az elsõ elgondolás pár napos gidák befogására alapozott, amikor is a kisgidák zavaráskor a földre lapultak, így könnyű volt befogni õket. Majd a befogás helyének közelében házi kecske dajkákkal felerősítették, hogy bírják a hosszú szállítást. A gidákat átszállították a Drágos patak völgyébe, a védterület szélén elõre elkészített szoktató karámba (800 m.T.F.m.), majd egy idő után feljutottak a laboratórium ház körül épített 6 ha-os karámba, ahol legalább egy évig kellett volna maradjanak! Sajnos igen kevés példány érte meg ezt a kort, az elsõ évben hozott 6 gida mind elpusztult, míg az 1965-ben hozott 14-bol 1 érte meg a kiengedést mint felnőtt példány! A személyzet, őrök, tehnikusok, állatorvosok — minden fáradozása ellenére a pusztulás 84%-os volt! Legfőbb oka a nagy pusztulásnak etológiai volt, ugyanis már kissé felcseperedett gidákat augusztus végén, szeptember elején, mikor már a 13-1400 m-es magasságban a napi hőingadozás igen nagy, 30° felett is lehet, a dajka mamák ezt nem vették figyelembe, nem vitték árnyékos, hűvös helyre nappal és nem védték éjszaka az erős lehűléstől. Az elhullás fő okozója a tüdőgyulladás volt! Persze szerepeltek más okok is, így például a karám helyén évekig juh tanya volt, így fertőzött volt a talaj, az elhullást fertőzések, férgek is okozták!

A szükség jó tanácsadó, próbálkoztak felnőtt egyedek befogásával, amit siker koronázott. A vesztesség 20% alá esett és sikerült 16 felnőtt állatot befogni és kiengedni a Pietroszon, köztük vemhes nőstényeket is!

A Királykőn csapdával fogtak be zergéket, míg a Bucsecsben 10 m hosszú műanyag (Nylon) hálóval fogták be az élõ zergéket és azonnali szállítás után rögtön szabadon bocsátották a védtérületen. Így nem volt probléma a visszavadítással sem, ami a fiatalok esetében fennállt! Néhány még évekig visszajött a régi karám helyére és kérte a tápot. A három helyrõl, 3 populációból hozott egyedek (Bucsecs, Retyezát, Királykő) vérfrissítést jelentett, így az állomány nagyon szépen növekedett, a szaporodási ráta a nőstény állományra számítva meghaladta a 100%-ot, sok volt a két gidás nőstény, ezt elősegítette a gazdag, nem lelegelt növényzet, jó só ellátás és a terület kitűnő vízellátottsága, források 1800-1900 m-en.

A szakemberek is kitűnő eredménynek tartották, hogy a kibocsátott 13 bak és 11 nősténytől, enyhe becslések alapján 350 példányos állomány keletkezzen 1989-ig és benépesítsék a megfelelő életteret!

A kilencvenes évek elején, mivel az állomány az optimálishoz közel volt, kilövési engedélyeket is adott az erdészet, amit valóban az állomány lehetõvé tett! Ebben a kérdésben nézeteltérések is voltak, sőt, több reklamáció is érkezett az Akadémia Természetvédelmi részlegéhez, mivel az elejtéseket nagyrészt a rezerváció területén végezték (évente 2-3-at) és nem az újonnan betelepült helységekben, melyek már nem tartoznak a védterülethez, de a sűrűség sokkal kisebb volt!

Véleményünk szerint az állomány katasztrofális megcsappanását, a becsült állomány 1/3-ára, vagy az alá, nem a hivatalosan kilőtt 2-3 zerge okozta, ha az elejtés helye etikai szempontból nem is éppen a legmegfelelőbb volt! A fő ok a nem kontrollált vadorzás, ami az utóbbi években ott folyik, szerintünk a jelenlegi állomány száz példány alá csökkent. Sajnos a hivatalos szervek nem tesznek meg messzemenően mindent ezen állapotok megfékezésére, a pietroszi zergék megvédésére!

Aki járja a magas hegyeket, az érti meg igazán mit jelent sokszor egy sziklát megkerülve, vagy egy gerincre felérve „rámenni” egy zergenyájra, hallani az őrszem figyelmeztetõ füttyét, látni a kék égre vetítődő zergesziluettet!

A júniusi napsütésben, a havasi növényzet tobzódik a színekben, virít az égő vörös havasszépe (Rhododendron Koschyi), a kék encian (Gentiana clusii), vagy az olvadó hófoltok mellett lila törpekankalin (Primula minima) és a jégvájta katlanokban a hosszú hónyelveken szánkóznak a zergegidák. Ha nem láttam volna nem hinném, akárcsak a gyerekek, a fenekükre ülnek és lecsúsznak.

A zerge valahogy a turista, természetbarát állata is, amíg az állomány fejlődésben volt, nem létezett turista aki a jelzett turistaúton Borsáról a Pietroszra ment, ne látott volna zergét, persze ha nem bömböltette a rádióját.

A zerge nyílt területen él, könnyű meglátni, sokkal hamarabb szemügyre kerül, mint az őz, szarvas, a ragadozókról nem is beszélve, ez is a veszte!

Egy jó távcsöves puskával semmi belopni lőtávolba és kioltani az életét ennek a gyönyörű szép kárpáti állatnak néhány kiló húsért!

Ezen írás célja az is, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a pietroszi zergékre, azok védelmére, hogy ne ismétlődjön meg a történelem, ne kelljen újratelepíteni õket, ne vesszen kárba annyi munka, törődés, fizikai és anyagi áldozat! 

 

Tábor a Tarnita Crucii nyeregben

A Radnai-havasok keleti oldala

Menedék a Curatel nyeregben

 

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 2 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

SZINTE SEMMI REMÉNY, HOGY MEGSZŰNIK A FEJFÁJÁSA! ...

Rádiné Zsuzsa írta 2 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

Köszönöm, édes anyanyelvem, Te gyönyörű, egyetlenegy,...

Rádiné Zsuzsa írta 2 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

NOVEMBER 13. A magyar nyelv napja, az államnyelvvé ...

Rádiné Zsuzsa 5 órája új blogbejegyzést írt: November 13. A MAGYAR NYELV NAPJA

Miclausné Király Erzsébet 6 órája új blogbejegyzést írt: Tamási Áron: ARANYEGÉR

Miclausné Király Erzsébet írta 6 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Aranyosi Ervin: Karácsonyi könyvajánlóm: Közeledik a ...

Miclausné Király Erzsébet 6 órája új képet töltött fel:

Wass_albert_nekunk_mi_marad_2109149_3957_s

Rádiné Zsuzsa 11 órája új blogbejegyzést írt: TUDOMÁNY Most kezdődik a drónok forradalma

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu