Magyarország legtermetesebb bogara a nagy szarvasbogár. Az akár 10-12 centiméteresre is megnövő hímek rajzási időszaka a napokban megkezdődött. Elsősorban odvas, öreg tölgyfák közelében találkozhatunk velük.

A nagy szarvasbogarak életciklusa meglehetősen különleges. Azok a példányok, amelyek idén májusban érték el kifejlett állapotukat, úgy 4-5 évvel ezelőtt születtek meg a petékből. Több évig tartó lárvakorukat valamelyik öreg, korhadó tölgyfában töltötték. Fejlődésük, növekedésük azért tartott ilyen sokáig, mert a korhadó fa igen gyenge táplálékforrás.

A rajzás időszaka rendszerint május második felében kezdődik. Ilyenkor a gyakran 10 centiméternél is nagyobbra nőtt hímek (a méret a „szarvvá” módosult rágókkal együtt értendő) kibontják szárnyaikat és függőleges testtartásban repülve, berregő hangot hallatva keresik párjukat. Nem minden hím ilyen nagy, vannak köztük 4-5 centiméteresek is. Méretük a lárvakorban elfogyasztott táplálék függvénye. A nőivarú egyedek mindig kisebbek, legfeljebb 5-6 centiméteresek és nincs „szarvuk”.

A nagy szarvasbogarak méretes fejdísze elsődlegesen a táplálék felvételét szolgálja, de a hímeknél, fontos szerepe van a nőstényekért folytatott harcban. Szinte folyamatosan küzdenek egymással a tölgyfák kérgén. A nagyobbak ledobálják a kisebbeket, amelyek persze igyekeznek visszamászni és partnert találni a párzáshoz. A bogarak egyébként a párzás után hamarosan elpusztulnak, ennek oka főként a gyenge táplálék, mivel csak a sérült fák nedveit nyalogatják. Előfordul, hogy egy-egy tölgyfa alatt százával hevernek a bogártetemek (időnként erről bejelentések is érkeznek), ez azonban az esetek többségében nem emberi beavatkozás (például permetezés) következménye, hanem természetes folyamat.

Leginkább a természetvédelmi területeken - erdőkben, arborétumokban, ligetekben - találkozhatunk nagy szarvasbogarakkal. Ezeken a helyeken ugyanis nem vágják ki az öreg, korhadó fákat sem, mert fontos élőhelyül szolgálnak számos bogárfaj (és madárfaj) számára. A nagy törzskörméretű tölgyfákon tömegesen láthatunk nagy szarvasbogarakat, ahol viszont nincsenek ilyen fák, onnan teljesen eltűnt ez a faj. A nagy szarvasbogarat sokan összetévesztik a hazánkban előforduló másik öt szarvasbogárfaj egyedeivel. Azok azonban jóval kisebbek és módosult szájszerveik (rágóik) nem ilyen aránytalanul nagyok. Egyes kultúrákban a nagy szarvasbogarak „szarvának” (rágójának) varázserőt tulajdonítanak, úgy tartják, jelentősen növeli a férfierőt.