Rockenbauer Pál, halála előtt 2 hónappal
Rockenbauer Pál (Budapest, 1933. január 14. – Naszály, 1987. november 26.) természetjáró, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés megteremtője. Fia Rockenbauer Zoltán, művészettörténész, politikus.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult és földrajz–biológia szakos tanári oklevelet szerzett. 1970-ben elvégzett egy hegymászó tanfolyamot. Az első és utolsó munkahelye a Magyar Televízió volt.
Széles körű műveltségét már a kezdetektől, a Magyar Televízió 1956-os indulásától, a köz érdekében kamatoztatta (többek között a gyermekosztály rovatvezetőjeként). Természeti témájú dokumentumfilmeket rendezett.
Alapító tagja volt a Magyar Televízió Natura szerkesztőségének, amit 1978. április 1-jén hoztak létre. Ez volt az első közszolgálati természetfilmezéssel foglalkozó műhely hazánkban. Filmezett a Földközi-tenger part menti országaiban, Indiában, Nepálban, az Antarktiszon, Észak- és Dél-Amerikában és Óceániában. Forgatott a Mauna Kea-n (Hawaii), a Kilimandzsárón (Tanzánia), Qualido-n (Val di Mello), a Pamírban, a Kommunizmus-csúcs mászása közben.
A Magas-Tátrában megmászta a Krivánt, a Tengerszem-csúcsot, a Fehér-tavi-csúcsot, télen pedig az Osztervát.
Déli sarki útjáról készült az „Egy csipetnyi Antarktisz” című filmje.
„A napsugár nyomában” című alkotása – amely 13 részen keresztül vezeti
körbe a nézőket Földünkön – több nemzetközi természetfilmes alkotó
elismerését vívta ki.
Itthon legtöbben a televízióban többször is vetített filmsorozatairól ismerik. Nevét őrzi a „Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra” hosszútávú (560 km) turistaút is, amit az
„…és még egymillió lépés” című útifilmsorozat bejárási útvonala mentén alakítottak ki 1989-ben. A halál egy kirándulás alkalmával a Naszály tövében, Szendehely-Katalinpuszta mellett érte utol. Sírját a Mecsekben, a Zengő oldalában, Zengővárkony több száz éves szelídgesztenyésében találjuk, egy nagy nyers, vörös márványkő alatt, ahová saját kérésére temették.
Ki is az a Rockenbauer Pál?
Rockenbauer
Pálban a magyar természetjárás egyik atyját tisztelhetjük.
1933-ban
Budapesten született, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem földrajz-biológia
szakán szerzett tanári oklevelet.
Ezután kezdte meg filmes pályafutását
a Magyar Televíziónál. Forgatott a világ minden táján, vízen, földön,
és „levegőben”, a teljesség igénye nélkül: Nepál, India, Óceánia, Észak-
és Dél Amerika, Pamir, Kilimandzsáró, első magyarként filmezett az
Antarktiszon, és a sort még lehetne folytatni.
Munkássága nem csak a
filmvásznon teljesedett ki, több könyv szerzőjét is tisztelhetjük benne
(Amiről a térkép mesél, Magyarok az Antarktiszon, stb.).
Neve egybeforrt a Kék túrával
Több
külföldi természetfilm és könyv mellett igazán a Másfélmillió lépés (a
film címét leszámítva helyesen így kellene írni: másfél millió) című
gyalogos országjáró túrasorozattal vált híressé. A műsort kétéves
előkészítő munka után forgatták az Országos Kék túra útvonalán, amelynek
hossza akkora már elérte az 1100 km-t.
Az
útvonal, amely az első hosszú távú turistaútnak számított Európában is,
Szent István halálának 900. évfordulójára 1938-ra készült el. Akkori
hossza „csupán” 910 km volt (a kék jelzés felfestése 10 évbe tellett).
1977-ben a Sümeg - Nagy Milic távot megtoldották még 100 km-rel, így a
túra megyénkbe is ellátogat azóta: a vasfüggöny leomlásáig a Szent Vid
Kápolnáig tartott, mely mögött egy emlékmű is hirdeti ezt. A határzár
megszűnése után a túrát kibővítették még egészen az Írott-kőig, azóta ez
a hivatalos táv.
Rockenbauer és csapata tehát 1979 júliusában ennek az
1100 km-nek a megtételére vállalkozik gyalogszerrel, melynek végére, 2
és fél hónap alatt felfedezik Magyarországot. A túrát egyszer sem
szakították meg, a 10 fős stáb egyenként 20-22 kg-os hátizsákot is
mindvégig önerőből hordta, kánikulában, esőben, szélben, aludtak
turistaházban, sátorban, szabad ég alatt. Útjuk során nem
csupán hazánk természeti értékeit mutatják be a nézőnek, hanem a
lakosság szemszögéből is megismertetik az aktuális vidék életét minden
szépségével és nehézségével. Bemutatják hagyományaikat, műkincseiket,
templomaikat, mindennapi életüket…
Segítségül hívva a kor legelismertebb tudósai - Zólyomi Bálint, Pócs Tamás, Bándi
Gábor és még sokan mások - mellett a legegyszerűbb paraszti embereket is
beleértve, kik hol dalra fakadva idézik fel a múltat, hol egy
kihalófélben lévő szakmát elevenítenek fel.
Rockenbauer szenvedélyesen
járja a filmben hazánkat, tájbemutatásaiból átérződik a vidék, a
természet szeretete, élés kritikákat fogalmaz meg, kikelve bírálja a
szemetelőket a környezetre veszélyt jelentőket, mellette igyekszik
háttérben maradni, nem főszereplőnek lenni.
Útjuk során rengeteg
„kéktúrázóval” találkoznak, kik sportkörökbe tömörülve járják hazánk
erdeit, de találkozhatunk kisiskolásokkal is, akik tanárjukkal fedezik
fel országunkat. És ez lenne a film valós mondanivalója is, a kulturált
természetjárás, hazánk megismerése nem csak tankönyvekből, képekről,
dokumentumfilmekből, hanem barátainkkal és saját tapasztalatokkal
fedezzük fel hazánk minden kincsét, így mind inkább megszeretve,
megbecsülve azt! Mert ahogyan a filmben is elhangzik a túrázáshoz nem
kell más, mint egy pár jó túrabakancs.
A kalandnak ősszel lett vége,
mikor megérkeztek a Kőszegi-hegységhez, így a stáb több hónapos kemény
munka után hazatérhetett. A munkálatok azonban még két évig tartottak,
míg 1981-ben végre bemutatásra került. A narrátor a Kossuth-díjas Sinkó
László lett, aki a túrát kisebb-nagyobb megszakításokkal végig is járta.
1996-ban Magyar Örökség díjjal tüntetik ki a sorozatot.
A film zenéje a
Romantikus Erőszak által is feldolgozott „Indulj el egy úton” című népdal lett.
A Rockenbauer által tervezett esőruhában a Mátra viharában
Rockenbauer
azonban ezt követően sem állt le, 7 évre rá megalkotta az 561 km-es
Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalat. A túra ezúttal a Velemtől, az Őrségen,
Göcsejen, Belső-Somogyon át egészen Szekszárdig tart, melyet a Még
egymillió lépés című sorozat mutat be. Ebben a művében még inkább
középpontba kerül az ember, bemutatásra kerülnek a városiadás jegyei, a
kádár-korszak vidéki életével együtt.
Életútjában
a következő bejegyzés a tragikus 1986. november 26., ekkor ugyanis
rejtélyes körülmények (hallani balesetről, és öngyilkosságról is) között
egy túra folyamán a Naszály tövében, Szendehely - Katalinpusztán
teljesíti utolsó távját…
Örök megnyugvásra kérésére a zengővárkonyi több száz éves szelídgesztenyés alatt talált végül.
Emlékét
őrzi munkássága mellett, az 1989-től a Kék Túra részeként a róla
elnevezett Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék túra, a halála után az Ő
tiszteletére készült Kerekek és lépések, mely az Ő
szellemiségében kerékpárral forgatott, a sírjától Nagy Milicig tartó
film, így bezárva a „kék” kört. Számunkra legyen Ő a Magyar Vándor!
Bejegyezte: FankaDeli
Filmek
Könyvek
- Utazás az Anktartiszon (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1969)
- Utazás Nepálban (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1971)
- Új-Guinea hegyei között (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1973)
- Korallok világa, Kuba (előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lóczy-termében, 1983)
- Kecskeméttől a Pamírig (Rockenbauer Pál magashegyi filmjei, filmvetítés a budapesti TIT Stúdióban), 1988)
- Szívességből a Mediterránban (Táncsics-Művelt Nép kiadó, Útikalandok sorozat, Budapest, 1968)
- Csipetnyi Antarktisz (Táncsics-Művelt Nép kiadó, Budapest, 1970)
- Titkos Ervin, Hirling György, Barát József, Rockenbauer Pál, Szabados Tamás, Vissy Károly: Magyarok az Antarktiszon (Kossuth kiadó, Univerzum sorozat, Budapest, 1976)
- Amiről a térkép mesél (Móra Ferenc kiadó, harmadik bővített kiadás, Budapest, 1986)
Kommentáld!