RÉGÉSZET - Ősemberleletek egy görögországi szigeten
A mai Görögország egykoron az Afrikából kirajzó
ősembercsoportok vándorlásának fontos útvonala lehetett, legalábbis
kutatók szerint erre utalnak a Mani-félszigeten, egy barlangban talált
neandervölgyi emberhez tartozó csontmaradványok.
A kalmakiai barlang bejárata (jobbra)
Fotó: Katerina Harvati
A Kalamakia lelőhelyen, a mészkősziklába húsz méter mélyen benyúló
barlangban felfedezett fosszíliák korát 39 ezer és 100 ezer év közé
becsülik, tehát a középső paleolitikumból származhatnak. A Katerina
Harvati, a dél-németországi Tübingeni Egyetem paleoantropológusa vezette
görög-francia tudóscsapat azért is tartja jelentősnek a leletet, mert a
középső őskőkor volt az az időszak, amikor a neandervölgyiek és a
modern emberek csoportjai találkozhattak egymással, így a maradványokból
esetleg következtetni lehet arra, hogyan élhettek egymás mellett,
volt-e közöttük keveredés.
A helyszín mindenesetre azt jelzi, hogy a
térségben keresztezhették egymást a különböző útvonalak.
vitatott hovatartozású neandervölgyiek - egyes tudósok az
emberfélék, mások az ősemberek közé sorolják őket - 200-300 ezer évvel
ezelőtt hagyták el Afrikát, majd jóval korábban bukkantak fel Európában,
mint a mai emberek csoportjai. Feltételezések szerint 28-35 ezer évvel
ezelőtt haltak ki.
"Minden valószínűség szerint, Görögországban van
az Afrikából a Közel-Keleten át Európába érkező korai emberfélék, később
pedig a modern emberek szétszóródási útvonala” - idézte a német tudóst a
LiveScience tudományos portál.
A kutatók tanulmánya szerint a jégkorszak legkomorabb időszakában is
számtalan állatfaj élt a viszonylag enyhe éghajlatú vidéken, köztük
szarvas, vaddisznó, nyúl, róka, farkas, medve, fácán, leopárd, elefánt,
béka, vipera és teknős.
A tizenhárom éven át tartó feltárás során a tudósok felnőtt- és
gyermekcsontokat találtak a barlangban, köztük fogakat, koponya- és
gerincrészeket, lábcsontokat. A fogakon lévő nyomok arra utalnak, hogy a
neandervölgyiek húst és növényeket egyaránt fogyasztottak. Kezdetleges
pattintott szerszámok - kova- vagy kvarckőből készült kaparó eszközök -
is előkerültek. Azok feldolgozási módja és alakja jellemző a
neandervölgyiek szerszámaira.
Harvati közlése szerint, korábban még nem találtak bizonyíthatóan
neandervölgyi fosszíliákat Görögországban. "A lelet választ adhat arra a
kérdésre, hogy pontosan mikor telepedhettek le a korai hominidák, majd
utánuk a mai emberek Európában, és meddig maradhattak fenn a
neandervölgyiek. A térség egyszersmind az egyik első alkalmat nyújthatta
arra, hogy a két csoport tagjai találkozzanak és hassanak egymásra" -
fejtette ki a paleoantropológus.
Forrás: MTI
Kommentáld!