Az Árpád-kor eddigi megítélésétől merőben eltérő, hihetetlen gazdagságot mutató régészeti leleteket tártak fel a Kecskeméti Múzeum munkatársai a bugaci pusztában, ahol egy hatalmas bazilika mellett a Duna–Tisza-közének egykori régióközpontjára találtak. A korabeli, Kecskemét jelentőségű település központjában egy Szent Péter-ereklyetartóra bukkantak, ami Európai szinten is szenzációnak minősíthető. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Múzeum igazgatója szerint a leltekből kitűnik, hogy Magyarország egy gazdag nagyhatalom volt abban az időben.

A feltárás előzménye

Már korábban feltételezték, hogy egy középkori település lehet Bugac környéken, amelynek pontos helye 2002-ig nem volt ismert. 2009-ben egy szerb–magyar turisztikai pályázat eredményeképpen, a megyei önkormányzat támogatásával elindult a feltárási projekt. „Ennek az eredményeként – régészléptékben – nagyon gyorsan a felszínre tudtuk hozni egy hatalmas bazilikának, egy valószínűleg bencés kolostornak a nagy részét” – számolt be az eredményekről Rosta Szabolcs.

Az Árpád-kor átértékelése

Írott források csak elvétve szólnak erről a környékről. Egy 1219. évi dokumentum alapján a hatvanas években Györffy György professzor megállapította, hogy ebben a térségben lehetett Péterimonostor vagy Pétermonostor. Most, a harmadik ásatási év végén immár bizonyosan kijelenthető, hogy sikerült azonosítani Pétermonostorát.

Azért fontos ez az eredmény, mert a méretek alapján az is kijelenthető, hogy ez volt a központja a 12-13. századi Homokhátságnak, legalább akkora jelentősége volt ennek a településnek, mint ma Kecskemétnek, tehát a Duna–Tisza-közének a regionális központja volt itt.

Az urbanizációnak egy igen előrehaladott állapotára találtak az Árpád-korból. Egy hatalmas bazilikával, udvarházakkal, kőépületekkel rendelkező kisvárost kell elképzelni, amely mintegy két kilométeres hosszúságával a korban nagy településnek számított.

Régészeti szempontból már az szenzáció, hogy olyan minőségű és mennyiségű leletanyagot sikerült kinyerni az egyébként alig száz évig fennállt kolostorból és a környékről, amire bátran lehet azt mondani, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem nagyon volt – ebből a korszakból legalábbis – ehhez hasonló leletanyag. Olyan szenzációs leletek kerültek a birtokunkba, amelyeknek nemcsak magyarországi párhuzamai nincsenek, de nyugat-európaiak sem biztos, hogy vannak. Az egyik ilyen leletcsoport a dél-franciaországi limoges-i zománcok lelete. A több ezer leletanyag, kegytárgyak, pénzek alapján is kijelenthető, hogy a késői Árpád-kor lehetett Magyarország egyik, ha nem a leggazdagabb időszaka.

Szent László konszolidációja után 150 évig az ország területére idegen katona nem tette be a lábát, és ebből egy történelmi léptékben robbanásszerű fejlődés következett be, amire az itt feltárt leletek bizonyítékul szolgálnak. Hatványozottan sok arany és aranyozott tárgy és érték került elő, ahhoz képest, milyen kép él a köztudatban erről a korról.

A kolostorkomplexum története

A kolostor alapítását nagyon pontosan tudjuk keltezni, így tudjuk, hogy mikor alapították és mikor szűnt meg. Ennek a pontos meghatározását nem csak a régészeti, hanem az egyéb természettudományos módszerek is lehetővé teszik. Például egy égésrétegből ma laboratóriumokban nagyon pontosan meghatározható annak az ideje.

Azt lehet a leltek alapján megállapítani, hogy élt itt egy nagy népesség 1050 és 1130 között, amely magyar keresztény lakosság volt. 1130 és 1150 között épült egy kis kolostor és egy hatalmas bazilika. Utóbbi háromhajós, félköríves szentélyzáródással volt ellátva. Mindezt 1200 körül egy fallal vették körbe, amivel bezárták az első kis udvart, majd 1220-1230 körül egy jelentős átépítést végeztek, amikor a bazilika elé építettek egy nyugati előcsarnokot, és valószínűleg ekkor kapott két nagy tornyot a bazilika. A gazdagságot a vörös márvány bőséges használatából, különféle faragványokból lehet felismerni.

Ez az élettér 1241–1242-ben a tatárjárás hatására teljes egészében megszűnt. Elmondható, hogy az itt feltárt gazdagságot ez a térség máig sem tudta újra megteremteni. Vagy elüldözték a népességet, vagy legyilkolták őket. Bibliavereteket, misekönyvvereteket, kódexek előlapjait találtak a bazilika közepén gödrökben elégetve. A tatárjárás után a környékre betelepülő kunok megszabadulhattak mindentől, amit nem tudtak hasznosítani. Az 1300-as években a kunok létrehoztak ugyan egy falut Pétermonostora helyén, de az épületkomplexumot módszeresen lebontották, széthordták építőanyagként.

A leletekről

Hasonló leletekből egyesével és elszórtan sok található az országban, de a feltárás során az volt az igazán megdöbbentő, hogy szinte az összes lelettípust megtalálták, ami a tatárjárás kori katalógusban szerepel. Ráadásul változatos, elegáns kivitelben.

Például olyan nagy számban találtak mérlegeket és mérlegsúlyokat, ami alapján vagy királyi pénzváltót feltételezhetünk Pétermonostorán, vagy az átlagemberek is használhattak mérleget, ami rendkívüli gazdagságot mutat. Találtak római zarándokjelvényt az 1200-as évekből, amely a Szent Péter-bazilikából származik. Találtak tatárjárás előtti pénzt, amely bizonyosan nem kereskedelemmel, hanem magánúton került ide a Szentföldről.

Találtak továbbá egy Szent Péter-ereklyetartót, amely európai szinten is szenzációsnak nevezhető, és ugyancsak a település kiemelt jelentőségére utal. A tatárjárás után ez is tűzre került, maga az ereklye így az enyészeté lett. Ezért igazán nagy jelentősége magának az ereklyetartónak van, amelyet a Kecskeméti Múzeumban fognak restaurálni.

tortenelemportal.hu

múltidéző  2013.09.14. | 13:40 Újraértékelik az Árpád-kort a szenzációs bugaci leletek