Aba nem posztó.
(Durva, festetlen szőrszövet, melyből a cselédek ruhái készültek)
Abból ugyan nem eszel.
Acél anyának tűzkő a leánya
Addig a barátság, míg zsíros a konyha.
Addig a békesség, míg a szomszéd akarja.
Addig élek, ameddig akarom. (Szójáték. Addig él az ember, a meddig a „kar”-ja.)
Addig élem világomat, míg szél fújja pántlikámat.
Addig hajlítsd a fát, míg vessző.
Addig hamis az ember, míg eleven.
Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.
Addig járt a maga esze után, míg neki ment a falnak.
Addig hántsd a hársfát, míg hámlik.
Addig játszik a macska az egérrel, míg megeszi.
Addig kapar a tyúk, míg szemre talál.
Addig legyek én szegény.
(T. i. míg valamely dolog beteljesedik.)
Addig marad távol a háztól, míg pogácsája tart.
Addig megyek, míg szememmel látok.
Addig nyalta-falta, míg elcsábította.
Addig nyújtózkodjál, ameddig a takaród ér.
(Pazarló, könnyelmű emberekről szól.)
Addig papé a fára, míg benne a pára.
Addig remél az ember, míg benne a lélek.
Addig sok víz folyik még le a Dunán.
Addig szolgád a szó, míg ki nem mondottad.
Addig tündöklik a hold, míg a nap helyre ér.
Addig úszik a kobak, míg egyszer elmerül.
Addig üsd a vasat, míg meleg.
(Míg az alkalom valaminek a kivitelére kedvező)
(Sirisaka Andor:
MAGYAR KÖZMONDÁSOK KÖNYVE)
Kommentáld!