SZENT LUCÁNAK HÍRES NAPJA, A NAPOT RÖVIDRE SZABJA
Régi népélet naptára
December - Karácsony hava
50. hét:
- december 13. (Luca): "Szent Lucának híres napja, a napot rövidre
szabja." A Gergely-naptár életbe lépése előtt Luca napjára esett a
napforduló. Ilyenkor volt a leghosszabb az éjszaka, a legrövidebb a
nappal.
A néphagyomány szerint a december 13-ra eső nap a gonosz elleni
védekezés jegyében telik el: nem szabad kölcsönadni, vagy -venni és
tilos a házimunka is. Az ajtóba, ablakokba fokhagymafüzért raktak, hogy
elűzze az ártó szellemeket.
A legismertebb népszokás a Luca-szék faragás.
December 13-án kezdik készíteni, és minden nap egy kicsit szabad
barkácsolni rajta, de Szentestére el kell készülnie. Aki a karácsonyi
éjféli misén feláll rá, megláthatja a boszorkányokat. Többnyire
kilencféle fából állították össze: kökény-, boróka-, körte-, som-,
jávor-, akác-, jegenyefenyő-, cser- és rózsafából.
Lucázáskor a fiatal legények házról-házra járva
"kotyolnak", "megvarázsolják" a tyúkokat, hogy sok tojást tojjanak,
jókívánságokkal próbálnak hatni a következő évi bő termésre. Ugyancsak a
jövő évi terméshez kapcsolódik a Luca-búza vetése: egy
cserépbe búzát vetettek, vagy tálra tették a szemeket, és naponta
locsolták. Ha karácsonyig minden szem kikelt, akkor jó termésre lehetett
számítani. A cserepet sok helyen a karácsonyfa alá tették.
Aki András-napkor lemaradt róla, hogy megtalálja az Igazit, december
13-án is próbálkozhat: este 12 egyforma cédulára kell felírni 1-1
férfinevet, majd galacsinba gyúrva a párna alá tenni. Amelyik nevet a
hajadon kihúzza reggel, az lesz a férje neve. Luca-napján is él a
gombóc-módszer; a 12 nevet 1-1 gombócba belegyúrják, és amelyik a
főzéskor elsőnek feljön, az rejti a jövendőbeli nevét.
Kommentáld!