Diktátorok furcsa hobbival

Japán régészek két tucat, az UNESCO világörökségi listájára felvett, híres majom-, pók- és kolibriábrázolásoknál jóval korábban keletkezett geoglifát fedeztek fel a Nazca-fennsíkon. A régészcsoport tavaly a terület közelében már 17 másik vonalat is talált.    

A feltételezett lámaábrázolások

A Jamagatai Egyetem kutatói egy 3D-szkenner segítségével fedezték fel a szabad szemmel gyakorlatilag láthatatlan ábrázolásokat. Az 5-20 méter hosszú vonalak a feltételezések szerint az i. e. 400 és i. e. 200 közötti időszakra datálhatók. A fennsík leghíresebb ábrázolásai i. sz. 400 és 650 között keletkeztek. A 24 újonnan felfedezett geoglifa közül néhány feltételezhetően lámákat ábrázol. "Mindegyik geoglifát a domb lejtőire rajzolták fel, hogy jól kivehetőek legyenek" - mondta el a munkálatokat vezető Szakai Maszato. A kutató szerint nemrég megtalált geoglifákat a korábban felfedezett ábrázolásoktól eltérő technikával készítették.

Szakai elmondta, hogy az Andok és a perui tengerpart közötti területet fekete és vörös kavicsréteg borítja, amely alatt világos színű földréteg húzódik. Vagyis a "művészeknek" csak el kellett távolítaniuk a felső kavicsréteget, hogy kirajzolódjanak a magasból jól kivehető geoglifák. Újdonság azonban, hogy a nemrég felfedezett geoglifák esetében - a híres ábrázolásokkal ellentétben - nemcsak az állat testének vonalát "rajzolták" meg, hanem az egész test felületéről eltávolították a kavicsokat.

Az elsősorban a sivatagba rajzolt geometrikus állatábrázolásairól ismert Nazca-kultúra az i. e. 1. és az i. sz. 5. század között virágzott a mai Peru területén, a nazca indiánok azonban az inka birodalom felemelkedésével szinte teljesen feledésbe merültek. A nazcák a geoglifáik mellett a fejek iránt érzett vonzalmukról is ismertek: ők rendelkeztek az Andok legnagyobb fejgyűjteménnyel.

Szakai szerint a kutatócsoport által tavaly és az idei évben tett felfedezések azért is fontosak, mert a Nazca-fennsík egyik területén sem található még ilyen nagy számú, egymástól viszonylag kis távolságra lévő geoglifa. A régész elmondta, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a városok terjeszkedése következtében a vonalakat anélkül pusztítják el, hogy észrevennék, hogy geoflifákról van szó. "Fontos, hogy [a vonalak] megőrzése érdekében ezeket az információkat megosszuk a helyiekkel és a kormánnyal"- zárta mondandóját a kutató.