Angelika Chrapkiewicz-Gądek, aki spinális izomatrófiában szenved, 2018. július közepén barátai segítségével feljutott a Tátra és a Kárpátok legmagasabb csúcsára, a Geralchfalvi-csúcsra (Gerlachovský štít, 2655 m). „A betegség egyre előrehaladottabb állapotban van, de nem adom fel, további terveim vannak, melyeket meg szeretnék valósítani” – jelentette ki Angelika a csúcsmászást követően. A 37 éves lengyel nő, aki 3 éves korától szenved a gerincagyi atrófiának is nevezett betegségben, igyekszik pozitívan gondolkodni, és további kihívásokat keresni. Nem a Gerlach volt az első csúcsmászása, egy évvel ezelőtt a Barát (Mnich) két éve pedig Lengyelország legmagasabb csúcsa, a Tengerszem-csúcs (Rysy, 2499 m) tetejére jutott fel, emellett pedig 2001-től pedig a Mozgássérült Búvárok Nemzetközi Szövetségének (Handicapped SCUBA) vizsgázott búvára.
Angelika Zakopanéban született és nevelkedett, jelenleg azonban Krakkóban él, de mint mondta, a víz és a búvárkodás mellett a hegyek még mindig a szenvedélye. Tinédzserként a barátai vitték először a hegyekbe a saját hátukon cipelve. 10 évvel ezelőtt egy alapítvány támogatásával feljutott a Kilimandzsáróra, és ez megváltoztatta az életét. Rájött, hogy mások segítségével képes feljutni a hegycsúcsokra, és a férje segítségével elkezdte szervezni a tátrai túrákat.
Legutóbbi túrájával kapcsolatban ezt mondta: „A Tátra legmagasabb csúcsára tervezett expedíció kezdettől fogva nagyon bonyolult vállalkozás volt. Az első félénk gondolat két évvel ezelőtt született meg bennem. Akkor még nem volt kész a csapatom. Időközben kinéztem magamnak a Barátot, és ezután a magasságtól való félelem ellenére elhatároztam, hogy szembenézek vele, hogy ezzel is a lehető legjobban felkészüljek a Gerlachon rám váró kihívásra. A felkészülés során ezzel a szándékkal erősítettem az izmaimat, az edzőmmel készíttettem egy speciális edzéstervet, hogy erősítsem a karomat és az összes, még működő izmomat. Közben küzdöttem az édességekkel, hogy tartani tudjam a diétámat. Az, hogy a súlyomat sikerült egy felső határ alatt tartani, a sok áldozatnak és a folyamatos munkának az eredménye” – jelentette ki Angelika.
A túrára megszerezte a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) engedélyét, és megfelelő jogosultsággal rendelkező hegyivezetők kíséretében indult a csúcsra. „Az első kitűzött időpontot a nem megfelelő időjárás miatt el kellett halasztani, a következő időpontot két héttel későbbre tűztük ki. Ez volt a leghosszabb két hét az életemben” – mondta később. Ahhoz, hogy egy nap alatt megjárják a csúcsot, nagyon korán kellett indulniuk, így a Sziléziai háztól (Sliezsky dom) hajnali 3 óra 20 perckor indultak. „Félelmetesen hideg szél fogadott, megállás nélkül mentünk, hogy ne fázzunk. Folyamatosan az időjárás változását figyeltük. A csapat összesen 16 főből állt. A Batizfalvi-próbán történő feljutást összesen 12 fiatal hegymászó segítette, és Angelika végül reggel 8 óra 10 perckor megérkezett a csúcsra. Innen a felfelé megtett úton mentek vissza a Felkai-tóhoz, az egész expedíció 10 és fél órát vett igénybe, beleértve a csúcson töltött másfél órás pihenőt is.
Angelikának további tervei vannak a hegyekben. „A Gerlach nagyon sokat kivett belőlem. Nagyon jól éreztem magam a túrán, azok az izmaim, amelyek még mindig erősek, keményen dolgoztak. Most egy kicsit pihennem kell. Remélem, hogy jövőre sikerül valamilyen hasonló túrát megszervezni, de most még nem szeretném elárulni, hogy mi lehet a cél. Ebben a szezonban talán megpróbálok még feljutni néhány kisebb tátrai csúcsra, talán a Nyugati-Tátrában” – mondta befejezésül Angelika Chrapkiewicz-Gądek.
Kommentáld!