Száztizenöt új növény- és állatfajt, köztük egy thaiföldi élelmiszerpiacra keveredett csigaevő teknőst, és egy Star Wars-filmekbe illő patkósdenevért fedeztek fel a kutatók 2016-ban a délkelet-ázsiai vízgyűjtő területen.

Fotó: Pipat Soisook

A világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezete szerint a Kambodzsát, Laoszt, Mianmart, Thaiföldet és Vietnamot magába foglaló régióban 88 növény-, 11 kétéltű-, 11 hüllő-, 3 emlős- és 2 halfajt azonosítottak újként a tudósok - derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) Stranger Species (Különös fajok) című új jelentéséből.

A lenyűgöző és eddig ismeretlen élőlények listáján szerepel egy hegyi patkósdenevér (Rhinolophus monticolus), amelyet Laosz és Thaiföld hegyes vidékeinek örökzöld erdőségeiben fedeztek fel és tíz év alatt sikerült új fajként azonosítani. A patkósdenevérek az orrukon lévő, lebenyes, patkóalakú bőrfüggelékről kapták a nevüket.

A vietnami krokodilgyík (Shinisaurus crocodilurus vietnamensis) Dél-Kína és Észak-Vietnam távoli édesvizeiben és örökzöld erdőségeiben honos. Az élőhelypusztulás, a szénbányászat és a kisállatkereskedelem miatt azonban mindössze nagyjából 200 egyednek van esélye a túlélésre Vietnamban.

Egy északkelet-thaiföldi élelmiszerpiacon bukkantak rá a kutatók egy csigaevő teknősre (Malayemys isan), amelyet egy közeli csatornából halászott ki egy boltos. A hüllőre komoly fenyegetést jelent a helyi infrastruktúra, ezért törvényi védelemre szorul Thaiföldön.

Az élénk színű Odorrana mutschmannit négy másik békafajjal együtt fedezték fel egy észak-vietnami karszterdőben, amely a kőfejtési munkálatok és az útépítések miatt maga is védelemre szorulna.

Két új vakondfajjal (Euroscaptor orlovi és Euroscaptor kuznetsovi) is gyarapodott a világ emlősfajainak listája. Az állatokra Észak-Vietnam patak- és folyóhálózata mentén bukkantak a szakemberek.

A Természetvédelmi Világalap szerint az új fajok felfedezésének örömét beárnyékolja, hogy igen kritikus időszakban sikerült azonosítani őket. A szervezet legutóbbi Élő bolygó-jelentése (Living Planet Report) szerint 1970 és 2012 között 58 százalékkal csökkent a világ hal-, madár-, emlős-, kétéltű- és hüllőállománya, és ha az emberiség nem változtat a csökkenés mértékén, akkor ez 2020-ra elérheti a 67 százalékot.

A Mekong-folyó vízgyűjtő területére óriási nyomás nehezedik a térségben zajló bányászat, út- és gátépítések miatt, amelyek fenyegetést jelentenek a régiót egyedülállóvá tevő természeti adottságokra. A bozóthús iránti keresletet kiszolgáló orvvadászat és az illegális vadkereskedelem a térség vadállományára is fenyegetést jelent, ami azt jelenti, hogy sok faj még azelőtt kipusztulhat, hogy felfedeznék.