Ez a környezetterhelés hatással van egészségünkre és így közvetve
életminőségünkre is. Vajon milyen megoldások vannak ezek
ellensúlyozására? Hogyan kezeli a problémát hazánk nemzetközi
repülőtere?
A légi közlekedés környezeti hatása három tényezőből áll: zajhatás, a
repülőgépek hajtóműveiből kiáramló káros anyagok és a repülőterekhez
kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésének hatásai. A tisztalevego.hu tanulmánya
leírja, hogy a repülőgépek nitrogénoxid és szénhidrogén kibocsátása
jelentős, de tapasztalható enyhe szénmonoxid emisszió is.
Ezek
belélegezve a légutak egészségét veszélyeztetik, összetételüktől függően
káros hatással vannak a májra, vérképzésre, akár rákkeltőek is
lehetnek. A levegőbe kerülve a nitrogénoxid felelős a savas esők
kialakulásáért. A káros anyag kibocsátásának mennyisége sok mindentől
függ, például, hogy milyen az időjárás vagy, hogy a gép milyen repülési
helyzetben van: felszáll, leszáll vagy gurul.
A
Liszt Ferenc Nemzetközi reptéren találkozom Fülöp Tamással, a
Környezetvédelem és működésbiztonság igazgatóság, közkapcsolatokért
felelős munkatársával és Kis Ferenccel környezetvédelmi vezetővel, akik a
Budapest Airport környezetvédelmi terveiről beszélgettünk.
Fülöp Tamás elmondta, hogy a reptér, a légszennyezési problémák
orvoslására egy olyan minősítési rendszerhez csatlakozott, mely az
üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére ösztönöz. Ezt a
rendszert, a repterek szakmai szervezete, az ACI Europe hozta létre,
melynek értelmében az európai reptereket a széndioxid-kibocsátás
mennyisége alapján minősíti. A magyarországi reptér rendelkezik ilyen
minősítéssel, ugyanis két évvel ezelőtt sikerült 850 000 köbméter
földgázt megspórolniuk valamint csökkentették a villamosenergia illetve a
gépjárművek üzemanyag felhasználását, melyekre szintén vonatkozik ez az
értékelés. Kis Ferenc hozzáteszi, hogy 3 évre előre elkészítik a
csökkentési tervet, 2018-ig további 10 százalékos csökkentést irányoztak
elő.
Autóba ülünk és megnézzük a reptér környezetvédelmi fejlesztéseit.
Délelőtt 11 óra van, a kifutópályák most csendesek, annak ellenére, hogy
a check-in pultoknál nagy a zsúfoltság. Két gép parkol, az
elkövetkezendő órában kettő érkezik, a zajvédő gátakon lesben álló
repülőtéri spotterek (repülőfotósok) nagy örömére. Úgy öten-hatan
lehetnek, csőre töltött objektívekkel várják a földet érés és a
felszállás nagy pillanatait. A kisgép terminálon viszont nagyobb a
nyüzsgés. Körülbelül hét gépet számolok meg, egy-egy leszállás és
felszállás történik.
Hajtómű próbázó üzem
A repülőtér környékén lakók legtöbbször a zajhatás csökkentése miatt
fordulnak az üzemeltetőkhöz. A zajszennyezés komoly idegrendszeri
károsodást, stresszt okozhat, ha 65 decibel fölötti és tartós.
„A zajt két helyen lehet gátolni, ahol a forrása van, illetve a
végpontnál” – mondta Kis Ferenc a repülőtér környezetvédelmi vezetője.
Éppen ezért a reptér környékén lévő lakóházakat ellátták akusztikai
védelemmel és szellőztető berendezéssel. A zaj csökkentésével
kapcsolatosan egy másik fontos beruházást is kiemelt a szakember. Előző
évben megépítették a zárt hajtómű próbázó helyet, ami egy speciális
hangelnyelő és sugárterelő elemekből álló fémlemez fal.
Elmondják, hogy a fel-és leszállási útvonalakat igyekeznek úgy
tervezni, hogy lehetőleg a nem túl sűrűn lakott területek felett
történjen. Ám arra kevés az esély, hogy a közeli Rákoshegy lakosai
végleg megszabaduljanak a repülőgépzúgástól. Ezt a kifutópályát ugyan az
előírtnál is kisebb mértékben használják, az éves forgalom 5 százaléka
helyett, 1 százalék bonyolódik itt, Fülöp Tamás leszögezi, hogy a
repülőgépnek az utolsó három kilométert a futópálya tengelyével egyenes
vonalban kell megtennie a biztonság érdekében, így nem kanyarodhatnak el
más irányba. Az éjszakai repüléseket 6 járatra csökkentették.
Miután a hajtómű próbázót elhagyjuk, cargo lerakatok mellett megyünk
el, egy csomagszállítógép várakozik a közelben. A jövőbeni fejlesztések
között egy új cargo bázis megépítése szerepel, amelyet inkább minőségi
fejlesztésként jellemeznek a szakemberek és elmondásuk szerint nem fogja
megnövelni a repülőgép forgalmat, ami az utóbbi két évben 25
százalékkal csökkent. Ez azért történt, mert hatékonyabbá vált az
utasszállítók kihasználtsága, 80-90 százalékos telítettséggel repülnek a
gépek és ezek cargo szállítmányokat is visznek. Fejlesztéseiket úgy
tervezik, hogy ezek ne veszélyeztessék az előirányzott környezetterhelés
csökkentését.
A levegő szennyezettségét mérő állomás
A légszennyezés és a zaj mellett vannak egyéb, környezetvédelem
szempontjából rizikós reptéri tevékenységek is, mint például a különböző
infrastrukturális fejlesztések, javítási munkák, az utasellátásból
keletkező szemét. Ezek elsősorban a környező vízi és szárazföldi
élővilág számára kockázatosak, talajvizeinket veszélyeztetik, közvetve a
mezőgazdasági vizek tisztaságát és végül az egészségünket.
Aggályaimra elmondták, hogy a nemzetközi repterünkön keletkezett
szemetet kézzel szelektálják, újrafelhasználási arányuk 25-30
százalékos. A repülőgépekről lekerülő szemét, mivel már élelmiszerrel
szennyezett szemétégetőbe kerül, viszont a gépen otthagyott újságokat
tudják szelektíven kezelni. Nem kevés gondot okoz a csapadék, hiszen a 2
millió négyzetméter nagyságú betonfelületre lehullott víz, jelentős
mennyiséget képez.
Ezt csapadékgyűjtő medencébe vezetik, ahol időközben
egy tavi élővilág alakult ki. Kísérőim megmutatják az olajfogó
műtárggyal felszerelt tartályt, ugyanis ebbe gyűjtik a szennyezett
vizet, ami csak a szűrés után kerülhet a csapadékgyűjtő tóba. Látom,
hogy a távolban téli tisztítójárművek gyakorlatoznak. Ekkor és javítás
közben is kerülhet olajfolt vagy egyéb szennyeződés a betonra. Erre
vannak speciális felitató anyagok, melyekkel ártalmatlanítják a
veszélyes szennyezéseket – nyugtatnak meg a szakemberek.
Olajfogó tartály
A környezetvédelmi fejlesztések a jövőben folyamatosak lesznek. Azt
tervezik, hogy a már említett minősítést kiterjesztik arra is, hogy
feltérképezzék a kapcsolódó infrastruktúrák, útvonalak
környezetterhelését és vizsgálják a reptéren dolgozók munkahelyre való
eljutásának módját. A fejlesztésekre, a jogszabályok miatt vannak
kötelezettségek, de saját ötlet, külföldi repterek gyakorlata,
konferenciák, találkozók is lehetnek forrásai az önkéntes
kezdeményezéseknek. Hogy ez mennyire pénzkérdés, arra Kis Ferenc azt
válaszolja, hogy a környezetvédelmi fejlesztések, bizonyítottan nem
mondanak ellent a gazdasági érdekeknek. Tehát megéri!
Írta és fényképezte: Massay-Kiss Andrea
Kommentáld!