Ezer bocs...

Bár Magyarországra csak áttévednek időnként a kíváncsi medvék, a környező országokban nem is olyan ritka a velük való találkozás. A medvék jelenléte nagyon fontos az erdők egészsége szempontjából, ezért a WWF kiemelten fontosnak tartja a faj védelmét, és azt többféle módon segíti, különösen Romániában és Ukrajnában.

A medve nem játék – tartja az erdélyi szólás, és látva a medve hatalmas karomnyomait egy-egy fa törzsén, erről könnyen meggyőzhetők vagyunk. Mégsem érezzük magunkat veszélyben, amint a Szent Anna-tó feletti magaslatokat másszuk kollégáimmal, egy WWF munkaértekezlet után.

A sötét őserdőben egyre-másra találjuk meg a medve ürülékét, ami arra utal, hogy itt vannak körülöttünk. Nappal, csoportban közlekedő embereket azonban nem támad meg a medve – és bőven van módja elkerülni bennünket, hiszen remek szaglása révén jó előre megérzi a közeledésünket. Egy szlovák kollégám szerint náluk sem történt halálos medvetámadás az elmúlt harminc évben, jóllehet egy-két gombász azért pórul járhat, ha egyedül bóklászva a szürkületben anyamedve és a bocsa közelébe téved...

A barnamedve Európa legnagyobb termetű ragadozója. A hímek tömege elérheti a 8-900 kilogrammot is. Bár alapvetően húsevő, étlapja meglehetősen hosszú, így megtalálható rajta a szarvastól, őztől kezdve a pockokon át a csigákig, rovarlárvákig minden, ami mozog, de gyökereket, füvet (sőt málnát) is fogyaszt.

A medve világszerte nem veszélyeztetett – hiszen Eurázsia és Észak-Amerika sok táján gyakori. Akkor miért kell törődnünk vele? Európa nagy részéről a medvét kipusztították a vadászatok során. Hiányoznak az erdőkből, ahol a természetes életközösségek egészséges működéséhez elengedhetetlen a nagyragadozók jelenléte. A medvék, farkasok, hiúzok selejtezik a növényevő vadat, ezáltal megakadályozzák a járványok terjedését, és segítenek egészségesen tartani a patásokat.

Jelenlétük nélkül a szarvasok, őzek, vaddisznók elszaporodnak, minden fiatal facsemetét megrágnak, és végül az erdő már nem képes magától felújulni. Európa hegyvidékein, különösen a Kárpátokban és a Balkán-félszigeten a medvék máig fennmaradtak, és itt az erdők is sokkal természetesebbek. Megőrzésük tehát kulcsfontosságú, ugyanakkor jelentős kihívásokat is jelent. Ahogy ugyanis terjeszkednek a települések, megjelennek a hétvégi házak, sűrűsödik az úthálózat, úgy csökken a medvék élettere.

A lakott területek táplálékbősége ugyanakkor csábító is számukra, így egyre gyakrabban bukkannak fel a falvak, városok szélein, néha komoly riadalmat okozva. Sajnos az esetek többségében a településekhez szokott medvéket rövid időn belül kilövik. Legrosszabb eset, amikor az egybefüggő erdőterületeket autópályákkal, új létesítményekkel szétdarabolják, így a medvék nem tudnak közlekedni megszokott vadászterületeiken.

A WWF szemléletformáló kampányt folytat a medvék védelme, élőhelyeik megőrzése érdekében, elsősorban Romániában.

A szakemberek négy egyedet – egy nőstényt és három hímet - láttak el speciális, nyomkövető nyakörvvel az elmúlt két év során. Így követik nyomon a legfontosabb vándorlási útvonalaikat Máramaros erdőségeiben, Románia és Ukrajna határvidékén, annak felderítésére, hogy melyek azok az ún. ökológiai folyosók amelyeket a medvék a vadászterületeik bejárásakor használnak. Ezek az erdős területek a fejlesztésekkor mindenképpen érintetlenül hagyandók, vagy olyan felüljárókat, alagutakat kell építeni, amelyek biztosítják, hogy a medvék továbbra is szabadon közlekedjenek.

Minden segítségre szükség van, ezért ha neked is fontos védelmük, támogasd fajvédelmi programunkat!

http://adomany.wwf.hu/hu/orokbefogadas/barnamedve