Kétezer éves ritka, aranysárga színű, másként palomino ló maradványaira leltek a Góbi-sivatagban, Kína északnyugati részén, erre DNS-vizsgálatának eredményei alapján következtettek régészkutatók.
A nomádok Han-dinasztiabeli (Kr.e. 202-Kr.u. 8) temetőjének feltárása közben öt ló nyomaira bukkantak a feltárást végző régészek. A Hszincsiang-Ujgur autonóm területen talált leleteket azután a Kínai Társadalomtudományi Akadémia régészeti intézete vonta alaposabban vizsgálat alá.
Az egyik lóról megállapították, hogy szőre aranysárga volt, vagyis palomino, miközben sörényének és farkának a színe a fehérhez közelített - közölte a Hszinhua hírügynökséggel Csao Hszin, a kutatócsoport vezetője. Mint mondta, ez ugyan nem az első "aranyló", amelynek régészek a nyomára találtak, de mindenképp egy ritka génvariáció megjelenése.
A szakemberek elmondták, a lovat gazdájával együtt temették el és egy 2006-2007 között folytatott ásatás során került felszínre. A temetői komplexum területén végzett munka során nagy számban kerültek elő emberi és állati maradványok, továbbá bronzból, aranyból, ezüstből és kőből készült tálak, edények.
Csao elmondta, a temetőből Kr.e. 400 és Kr.e. 120 közötti időkből származó leleteket ástak ki, az akkori nomád elődök maradványait. Az öt ló minden valószínűség szerint három halotthoz társítható áldozati állat volt. Két ló volt gesztenyeszínű volt, és egy teve is volt velük. Egyedül az "aranyló" feküdt valószínűsíthető gazdájával közös sírban, ami ugyancsak a különlegességére utal.
Kommentáld!