A galériáért kattintson a képreSzakkarába induló tevekaraván, Nílus parti naplemente, szamárfogat, bivalycsordák, távoli piramisok, arab bazár, vízhordó nők és a századfordulós Egyiptom megannyi csodája elevenedik meg előttünk az ún. laterna magica (bűvös lámpás) segítségével megvilágított „diaképeken”. A modern diavetítő őse kezdetleges formában már valószínűleg a 15. században is megjelent, amikor egy-egy olajlámpa révén néhány, üvegre festett képeket vetítettek ki a falra vagy egy vászonra. A legelfogadottabb elmélet szerint az ősi eszköz korabeli formájának kifejlesztése Christiaan Huygens nevéhez fűződik, aki az 1650-es években álmodta meg a bűvös lámpást. A 19. században már egyre több helyen bukkantak fel vándorok, akik az üveglapok forgatásával már mozgóképeket is elő tudtak idézni „varázsdobozaikból”. A film megjelenésével a diák vetítésének fejlődése megakadt, ennek ellenére még a 20. században is számtalan helyen felbukkant a jól ismert írásvetítőgép.
Arab tevekaraván a szakkarai úton
Níluspart 1908-ból
Beduinok Alexandria utcáin
Nílus parti naplemente
A kairói Ibn Túlún-mecset
Az iszlám negyedtől délkeletre elhelyezkedő Holtak városa egy ókori temetkezési hely volt
A kairói Haszan szultán-mecset belső udvara
Vándorló dervis
Kairó ötemeletes épületei alig változtak az évszázadok során
A szűk sikátorok a középkor hangulatát idézik
Arab kereskedők Alexandriában
Arab bazár
Dél-egyiptomi szudánok
Kairói férfiak és a szamaruk
Vízhordó
Szúfi vándor
Kígyóbűvölő
Egy hárem szállítása
Arab vízhordó nők
Szamárfogat egy nílusi hídon
Kairói rendőr
Eladásra váró bivalycsorda
Dahsúri piramisok Szakkarából nézve
Tevék és egy kis szamár az egyiptomi sivatagban
Kommentáld!