1868-1869-ben Japán véres, több ezer áldozatot követelő polgárháborút élt át; a Bosin-háború végére eldőlt: a korábban magába zárkózó szigetország európai segítséggel óriási változásokat fog átélni. A harcok során megerősödött, a sógunátus erejét letörő császári hatalom az uralkodójáról elnevezett Meidzsi-restauráció keretében elhozta a Távol-Keletre a nyugatot.
Az ország erős központi hatalom alatt egyesült, a hűbérbirtokokat pedig megszüntették. A radikális változásokkal, s az új Japán által követett politikai irányvonallal számos egykori szamuráj volt elégedetlen. A korábbi feudális rend idején lévő társadalmi státuszuk megszűnésével jövedelmeik megcsappantak, az általános katonai sorozás bevezetésével pedig létjogosultságukat vesztették el. A gyors modernizáció miatt a japán nyelv és kultúra gyökeres változásokon esett át, az európai ruhák villámgyorsan felváltották a hagyományos japán öltözéket. A modernizáció kezdetéből származó, színezett fényképek kalauzolnak el minket a korabeli Japánba.
A Fudzsi és a szentélyek
A kotoro nevű játékot játszó japán gyermekek
Zöldséges 1880 körül
Az ország legmagasabb hegye, a Fudzsi látképe Kasivabarából
A Fudzsi Siraito-vízesés
Gésák zenélnek egy teaházban
Bambuszerdő Kioto mellett (1875)
Három fiatal táncosnő 1870 körül
Bambuszerdő Kioto mellett (1870 körül)
Fonó lányok 1870-ben
Lépcsősor a Hakone-szentély felé
Írisz-kert (Horikiri) Tokióban
Út Nikkó felé (1880 körül)
A lenyűgöző Távol-Kelet
Tokiói japánkert 1870 körül (Írisz-kert)
A nikkói Toshogu-szentély 1875-ben
A narai Kasuga-taisha-szentély (1880 körül)
A Fudzsi látképe (1870 körül)
A Fudzsi az otomei útról
A Fudzsi látképe (1870)
A Nikkó mellett Kan-man-ösvény szobrai 1880 körül
A Jokohamai Noge-domb
A nikkói Omotemon -kapu
Nikkó szent hídja (1880-ban)
A Futarasan jinja, Nikkó város egy másik szent hídja 1870 körül
Kirándulás az Enoshima-barlangoknál
Kommentáld!