Október 3-18. között kerül sor a rókák veszettség elleni orális vakcinázására. A vakcina tartalmú csalétkek kisrepülőgépes kiszórására ezúttal Magyarország területének közel kétharmadán, 66.884 négyzetkilométeren kerül sor. Az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el.

A rókák vakcinázását 1992 ősze óta szervezi rendszeresen az állategészségügyi hatóság, évente két alkalommal. Idén ősszel Magyarország területének közel kétharmadán, 66.884 négyzetkilométeren történik a vakcina tartalmú csalétkek kisrepülőgépes kiszórása a NÉBIH szervezésében. A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium bliszterben található a vakcina. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el.

A több mint 600 millió forintos költségvetésű program 75 százalékos Európai Uniós társfinanszírozással valósul meg.

A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak. Vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák. A magyarországi rókaállomány becsült nagysága mintegy 70.000 egyed. A hazánkban bevezetett szigorú állategészségügyi intézkedéseknek (ebnyilvántartás létrehozása, ebek kötelező védőoltásának elrendelése) eredményeként az 1930-as évekre mentessé vált a betegségtől, azonban vadállatokban az 1950-es években észak felől újra megjelent a vírus, és az 1970-es évekre az egész országban elterjedt.

A vadon élő rókák rendszeres vakcinázásának bevezetését követően az esetszám folyamatosan csökkent, 2005-2010-ig évi 10 alatt maradt, 2011-ben már csak 2, 2012-ben pedig 1 denevérből mutatták ki a vírust. 2013 szeptemberében az ország középső részén egy rendellenesen viselkedő rókában veszettséget állapítottak meg, majd év végéig összesen 24, 2014-ben pedig 23 esetben mutatták ki a vírust Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyékben.

Az utolsó laboratóriumi megállapítás 2014 októberében történt. Humán fertőződésre, megbetegedésre nem került sor. A betegségtől való mentesség elérésében, illetve közegészségügyi szempontból is kiemelt szerepe van a kutyák évenkénti kötelező veszettség elleni védőoltásának is.

A szomszédos országok közül Ukrajnában és Románia teljes területén is jelen van a betegség, illetve az idei évben Szlovákiában, a lengyel határ közelében is megjelent rókákban. A Földművelésügyi Minisztérium és az ukrán Agrárpolitikai és Élelmiszerügyi Minisztérium között idén nyáron aláírt megállapodás alapján a közeljövőben magyar közreműködéssel, európai uniós finanszírozásban a Kárpátaljai területen is megvalósul a rókaveszettség-felszámolási program.