Az ausztrál tudományos akadémia szerint hatástalan a
Nagy-korallzátony védelmére készített kormányprogram, amely még arra is
alkalmatlan, hogy jelenlegi, romlott állapotában megőrizze az
egyedülálló természeti képződményt.
A Nagy-korallzátony 2015 és 2050 közötti átfogó, fenntartható
gondozásáról készített kormányzati program társadalmi vitája tegnap
zárult. A tudományos akadémia állásfoglalásában lesújtó véleményt
fogalmaz meg a tervezetről, amely nézetük szerint olyan alapvető
kockázati tényezőket nem vesz figyelembe, mint a klímaváltozás, a parti
területek fejlődése, a rossz vízminőség és a halászat.
Sokkal ambiciózusabb terve van szükség - hangsúlyozza mai közleményében
az állásfoglalás egyik szerzője, Terry Hughes. "A tudomány üzenete
világos: a korallzátony sérült, és állapota tovább romlik. Ez a terv nem
fogja helyreállítani a zátonyt, sőt még a jelenlegi, szűkült állapotát
is képtelen fenntartani" - idézi az akadémikus közleményét a BBC News.
Greg Hunt ausztrál környezetvédelmi miniszter igyekezett védelmébe venni
a tervet, hangsúlyozva, hogy az a legfrissebb tudományos eredményeken
nyugszik. "Világos tervünk és erős elkötelezettségünk van arra, hogy
biztosítsuk a zátony egészségét és ellenállóképességét, és komoly
eredményeket érünk el" - olvasható a zöldtárca sajtóközleményében,
amelyben többek között kiemelik, hogy a világörökségi helyszín
vízminősége javulóban van a helyi gazdák és kormányok együttműködésének
köszönhetően.
A tervezetet január végén nyújtják be az UNESCO-nak, a Világörökségi
Bizottság várhatóan az év közepén véleményezi. Az ENSZ-szervezet
korábban kilátásba helyezte a Nagy-korallzátony felvételét a
veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. A Nagy-korallzátony
Északkelet-Ausztrália Queensland nevű államának partjainál húzódik
mintegy 2500 kilométer hosszúságban. A Föld legnagyobb korallzátonyaként
több mint 1500 hal-, 400 korall-, 4000 puhatestű- és több száz
madárfajnak ad otthont.
Kommentáld!