Gugyerás Ádám greenfo

Tudósok szerint a neonikotinoidok drasztikusan csökkentik a királynők peterakását, így akadályozhatják új kolóniák létrehozását és növelhetik a helyi kihalások lehetőségét.

Kutatások rámutattak, hogy egy ellentmondásos rovarölőszer poszméh populációkat pusztíthat el, megakadályozva új telepek kialakulását. A neonikotinoid anyagok csoportjába tartozó tiametoxam hatására a királynők drámaian kevesebb tojást raknak a kutatók szerint.
A szakemberek azt jósolják az alkalmazott matematikai modellek alapján, hogy emiatt helyi vadméh populációk omolhatnak össze. A vezető kutató Nigel Raine, a kanadai Guelphi Egyetem professzora szerint „A neonikotinoidnak kitett királynők 26%-al kisebb valószínűséggel raktak petét, hogy újabb telepet létesítsenek. A királynők kolónia teremtési képességének ekkora csökkenése jelentősen megnöveli a vadon élő populációk kipusztulásának esélyét.”

2013-ban az Európai Unió teljes területén két évre betiltották a neonikotinoidok virágzó növényekre történő alkalmazását, mert a nikotinnal kapcsolatos vegyi anyagoknak káros hatásai lehetnek a beporzókra. A tilalom jelenleg felülvizsgálat alatt áll, de továbbra is érvényben van. 

A környezetvédő aktivisták teljes tilalmat szeretnének minden növényre, míg a mezőgazdasági termelők a jelenlegi megoldást támogatják. Ők arra figyelmeztetnek, hogy a teljes tilalom terméskiesés mellett a sokkal veszélyesebb, régi rovarölőszerek visszatéréséhez vezethet. 
A tiltás elleni érv, hogy a legtöbb neonikotinoiddal foglalkozó kutatás a háziméhekre összpontosít és figyelmen kívül hagyja a megporzásokban nagyobb szerepet játszó vad méheket, beleértve a poszméheket is.

Az új tanulmányban földi poszméh (Bombus terrestris) királynőket vizsgáltak. A kutatás alatt a rovarokat tiametoxam hatásnak tették ki, amikor tavasszal a hibernációból felkelve felkészültek az első peterakásra. 300 méh populációjának körülbelül felét táplálták a peszticid tartalmú sziruppal, ahol a szirupban lévő rovarölőszer szintje megegyezett a vad pollenben és nektárban talált szinttel. Ezután 10 héten keresztül figyelték meg a tojásrakási viselkedést és a halálozási arányt.

A rovarirtónak kitett királynők 26%-al kevesebb tojást raktak

A Nature Ecology & Evolution című folyóiratban közölt tanulmány szerint a rovarirtónak kitett királynők 26%-al kevesebb tojást raktak, mint azok, amelyeket nem ért ilyen hatás. Ezt követően egy matematikai modellt alkalmaztak annak megjóslására, hogy egy ilyen mértékű visszaesés mit jelenthet a populációdinamikára nézve. A kutatók arra jutottak, hogy a hatás drámaian megnövelte a helyi kihalások esélyét.

Raine professzor szerint: „Amikor egy ilyen királynő új telepet hoz létre, akkor viaszt választ ki, amiből a nektár és a pollen raktározására tartályokat alakít ki. Ezután nekilát, hogy lerakja petéit, melyekre ráül mint egy madár (…) ezek a tavasszal ébredő királynők képviselik a poszméh kolóniák új generációját. A tanulmányunk azt mutatja, hogy a neonikotinoidok pusztító hatással lehetnek a vad dongó populációkra.” „Sürgősen többet kell megtudnunk arról, hogy a peszticidek milyen hatással lehetnek más fajokra, hogy megalapozott döntéseket hozhassunk ezen anyagok használatából fakadó kockázatokról.” (theguardian.com)