Középiskoláit a selmeczbányai ev. lyceumban végezte. Ezután a budapesti egyetem bölcseleti karára iratkozott be.

Katonai kötelezettségének is eleget tevén, tartalékos hadnagy lett; 1891-93-ig a nyitrai polgári és középkereskedelmi iskolában tanított. Innét az új-verbászi községi gymnasiumhoz hívták meg helyettes tanárnak.

1895-ben nyert tanári oklevelet a magyar és latin nyelvből és irodalomból; ekkor Verbász és Vidéke cz. hirlapot is indított a magyar szellem erősítésére, de a lap szerkesztésétől csakhamar visszalépett. 1897-től kezdve állami kir. főgymnasiumi tanár volt Jászberényben; az 1903. nyár óta a budapesti III. ker. állami főgymnasium tanára. Időközben Heringer családi nevét Sajó-ra változtatta.

Költeményeket irt a Képes Családi Lapokba (1885-90. költ.); a M. Szalonba (XIII. 1890. Logau két költ. ford.); a Vasárnapi Ujságba (1898-99., 1904. A tarpataki völgyben, lyrai költemény, a Vigyázó-pályázaton 300 korona díjat nyert, 1905. A Petőfi-társaság által a Vigyázó-díjjal jutalmazott költem.); az Ország-Világba, Háziasszony, Uj Idők, Jászberényi Hirlap, Honti Lapok és más hirlapokba is; továbbá a Hontmegyei Almanachba (1893-1894) és a Honti Naptár évfolyamaiba. 1896. a budapesti kath. kör millenniumi óda-pályázatának díját, 1899-ben a Petőfi-társaság ítélete alapján a nyiregyházi szobor felavatására hirdetett ódapályázat díját nyerte el.

Az orsz. középiskolai tanáregyesület megbizásából írta a budapesti Szarvas Gábor-szobrot felavató költeményt, A Petőfi-társaság Vigyázó-diját háromszor nyerte el: Apró sírhalmok, A tarpataki völgyben és André cz. költeményeivel.

Czikkei az újverbászi algymnasium Értesítőjében (1894. Hazafias nevelés az iskolában, 1896. Katona és Grillparczer, ism. Egyet. Philol. Közlöny 1897.); a Budapesti Hirlapban (1896. febr. 20. Nyelv és tudomány); a jászberényi áll. főgymnasium Értesítőjében (1899. A stilusról, ism. Egyet. Philol. Közlöny 1900.; 1901. Erzsébet királyné emlékezete); Hontmegye ismertetetése (az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben cz. vállalatban); Beszéd október 6-án (Ó-Buda-Ujlak 1905. okt. 15. sz.).

Munkái:

1. Három év alatt. Ifjukori kisérletek. Selmeczbánya, 1886.

2. Fiatal szívvel. Bpest, 1898. (Költemények. Ism. Honti Lapok 19., Vasárnapi Ujság 18., M. Kritika 1899. 13. sz.)

3. Útközben. Ujabb költemények. Bpest, 1904. (Ism. Budapesti Szemle CXXII. k. 1905.)

4. Zrinyi György házassága..Történeti vígjáték 3 felv. Bpest, 1906. (Sajtó alatt, 1902-ben a Teleki-díjat nyerte.)

Kéziratban: A gyáva, társadalmi színmű (dicsérettel emelték ki a nemzeti színház. 1904. pályázatán; 1906. jan. kerül színre u. ott).

Ujabb magyar írók 1899. l. sz. arczk.

Vajda Emil Névkönye 107. sz.

Uj Idők 1903. 14. sz. arczk.

Honti Naptár 1904. arczk.

Vasárnapi Ujság 1904. 18., 37. sz.

Debreczen 1905. (Kardos Alberttől) és önéletrajzi adatok.