Nagykónyi Sárdy Emlékház

SÁRDY JÁNOS SZŰLŐHÁZA NAGYKÓNYIBAN

Utam muzsikálva járom… Sárdy János emlékkiállítás

Sárdy János 1907. július 26-án született a Tolna megyei Nagykónyiban.

A hányattatásokkal teli gyermekkor után a Pápai tanítóképzőben kántortanító oklevelet szerezett. 1927-ben Dunaföldvárra került tanítónak, ahol lelkesen vett részt műkedvelő színi előadásokban. Eleinte autodidakta módon, majd Palotay Árpád énekmesternél képezte a hangját.

1936-tól az Operaház ösztöndíjasa volt. Erkel: Bánk bán című operájában Ottó szerepében mutatkozott be. 1938-tól rövid megszakítással 1958-ig állandó tagja az Operaháznak. Főként játékos tenor szerepeket alakított. Énekelte a Kálmán diákot (Poldini: Farsangi lakodalom); Papagenót (Mozart: Varázsfuvola); Dávidot (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok); Pedrillót (Mozart: Szöktetés a szerájból); Almavivát (Rossini: A sevillai borbély). 1945-től hosszú évekig énekelte nagy sikerrel a főszerepet Kacsóh Pongrác daljátékában a János vitézben.

Az 1940-ben készült a "Te vagy a dal"”c. film főszerepe alapozta meg országos népszerűségét. Az első filmjét gyors egymásutánban követték a továbbiak. A „Kalotaszegi Madonna” (1943) című filmben énekelt Rózsalevél című dala, legsikeresebb magánszáma lett egész pályáján át. Először 1942-ben lépett fel a Fővárosi Operettszínház színpadán, Huszka Jenő: Mária főhadnagy c. operettjében, mint vendég.

1948-ban a Keleti Márton Szirmai Albert Mágnás Miska című operettjét filmesítette meg: Sárdy és Németh Marika játszotta a főszerepet. A Mágnás Miska máig megunhatatlan sikerré vált. 1958-ban szerződött a Fővárosi Operettszínházhoz, itt játszott haláláig. 1963-ban Érdemes Művész díjjal tüntették ki. 1969. március 4-én, 62 évesen hunyt el.
A kiállítás a 105 éve született művészt mutatja be a szülőfalujának, Nagykónyinak ajándékozott gyűjteményre alapozva. Érdekességként, az egyik tablóról azt is megtudhatjuk mi köze a Sárdy Jánosnak a múzeumban őrzött mamutcsontvázhoz. A tárlaton Sárdy János fényképei, dokumentumai és fellépő ruhái mellett a harmóniuma és néhány bútora is látható és a senkivel az össze nem téveszthető hangja is felcsendül.

Egy nemzedék bálványa

Nézem a műterem tárgyait. S mint valami fétisrajongó, fejemre teszem kalapját, azt a bizonyos kalapot, amelyet festményeiről oly jól ismerhetünk, kezembe veszem a Munkácsytól ajándékba kapott palettát, s elhelyezkedem festőállványa előtt.

A Sárdy-emlékszoba: a harmónium kántortanító korából, balra fellépő frakkja