Ugyan már december van, még mindig melegen süt a nap. A kikötőben a sétahajók tömött sorokban ringanak a szemem előtt. A várost őrző két északi tornyot figyelem, ahonnan a legenda szerint 1307-ben, a nagy leszámolás előtt a templomos lovagok titkos társaságának 18 gályából álló flottája elindult a nyílt tenger felé. Soha többet nem látták őket, ahogyan a templomosok kincstárának tartalmát sem, amiből Szép Fülöp az ország anyagi gondjait akarta megoldani a lovagrend felszámolása után.
Franciaország egész múltja és jelene legendákkal, történelemmel, gasztronómiával, művészetekkel van teleszőve, ezeknek egy részét fedezzük ma fel. Mont-Saint-Michel ködbe burkolt várát magunk mögött hagytuk, és az autópályát kikerülve elindulunk Nantes majd La Rochelle felé.
Elmerülve figyelem a kora téli úton mellettem elfutó fákat, székesegyházak, égig érő tornyok, tanyák és apró falvak úsznak el a szemem előtt. Eső kaparászik az ablakon, pillanatok alatt bánatosra fordul az idő.
Nantes vára
Nantes, a Loire torkolatában, Párizstól 380 kilométerre fekvő történelmi kikötő. Első virágzását a középkorban élte, amikor független bretagne-i hercegség fővárosaként, katonai erődként működött. Az igazi aranykora a 18. századra tehető, amikor az ország legfontosabb kikötőjeként bonyolította a gyarmati kereskedelem nagy részét. A hajóik Nyugat-Afrikából fűszerrel, kávéval, cukorral, pamuttal és indigóval megrakottan érkeztek haza. Bár Nantes és Rennes több évszázados rivalizálásából 1956-ban ez utóbbi került ki győztesen, és vált végleg Bretagne hivatalos fővárosává, ennek ellenére Nantes ma is fontos politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja a régiónak.
.png)
Kommentáld!