Az elmúlt másfél évtizedben felére csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára a falvakban és a nagyvárosokban egyaránt minden második madár eltűnt az ereszek alól. A fecskék védelme érdekében magunk is sokat tehetünk.

Fotó: Csonka Péter/MME

Fecskéink eltűnése nemcsak természetvédelmi probléma, de az életminőségünk szempontjából is kedvezőtlen folyamat.

A lakott területeken élő molnár- és füsti fecskék ugyanis – a szintén itt élő denevérkolóniákkal együtt – hozzájárulnak a települések légy- és szúnyogmentesítéséhez, ami a melegedő klímában hazánkban is feltűnő új fajok és az általuk hordozott betegségek miatt egyre fontosabb kérdéssé válik.

Az állomány drasztikus apadásának hátterében az élőhelyek átalakítása (a fészkelőhelyek megszűnése), a táplálékbázis csökkenése, így például a nem megfelelően végzett szúnyogirtás, a klímaváltozás, a fecskefészkek leverése és a madarak gyakran már-már „ipari szintű” riasztása áll.

A sárfészket építő, napjainkra teljes egészében városiasodott fecskék állományfenntartásában a lakosságnak egyedülállóan fontos, gyakorlatilag nélkülözhetetlen szerepe van.

A különböző fecskevédelmi eszközök és módszerek alkalmazásával, ezek között egyre inkább műfészkek kihelyezésével, lassíthatjuk, sőt akár meg is állíthatjuk a létszámcsökkenést.

Ha ezt társadalmi összefogással nem sikerül elérnünk, könnyen előfordulhat, hogy az évszázad közepére ez a madárcsoport a még most is százezres helyett csak néhány száz, maximum egy–két ezer párban lesz jelen Magyarországon.

Szerencsére egyre több pozitív példa is segíti a fecskék védelmét. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakértői legutóbb arról számoltak be, hogy Zala megyében egy helyi vállalkozó 60 műfészket helyezett ki a telephelyén az elmúlt években, ami mára a megye egyetlen stabil molnárfecske kolóniájának ad otthont.

Forrás: MME

Hosszútávú vonuló fecskefajaink (partifecske, molnárfecske, füsti fecske) állománya folyamatosan csökken (Grafika: Kókay Szabolcs).

A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj: a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak.

Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal, és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze:

Füsti fecske

• hazai becsült állománya 220 000 - 320 000 pár (1999-2003 között)
• jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók, jószágállások, mezőgazdasági   épületek esőtől védett részeire építi;
• a faj erősen kötődik az állattatáshoz, acsökkenő állattartás miatt (kevesebb a táplálék a fiókaetetési időszakban) elnéptelenedő kolóniák;
• közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
• rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
• vonulási, telelési és táplálék problémák.

Sár fészekanyagot gyűjtő füsti fecske (Fotó: Orbán Zoltán) ...

Molnárfecske

• hazai becsült állománya 100 000 - 200 000 pár (1999-2002 között)
• jellegzetes, zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott   sárfészkeit kevéssé vidékies környezetben, akár nagyvárosok   panelházainak esőtől védett részeire építi;
• sokkal kevésbé kötődik közvetlenül az állattartáshoz, a   leginkább városiasodott fecske fajunk;
• táplálkozási problémák;
• sár fészeképítő anyag gyűjtési problémák a városok   túlnyomórészt beton, aszfalt és térburkolat fedte környezetében;
• fészkelőhely problémák a modern felületkezelésű épületeken;
• fészkek leverése vagy a fészkelés megakadályozása a városi épületeken;
• közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
• rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
• vonulási, telelési, és táplálék problémák;
• nincsenek adatok a pontos telelési területről.

... és molnárfecske (Fotó: Orbán Zoltán).

Partifecske

• hazai becsült állománya 140 000 - 220 000 pár (1999-2002 között)
• maga vájta 30-80 cm hosszú fészeküregeit folyópartok, homokbányák függőleges oldalába készíti;
• telepesen fészkel, egy-egy alkalmas helyen akár több ezer pár is;
• csökkenő fészkelőhelyek és -telepek;
• táplálkozási problémák;
• jelentős illegális emberi pusztítás és zavarás;
• egyre jelentősebb róka, nyest, vándorpatkány ragadozás;
• rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
• vonulási, telelési és táplálék problémák;
• a három fecskefaj közül a partifecske a legfenyegetettebb;
• nincsenek adatok a pontos telelési területről.

Partifecske (Fotó: Csonka Péter).

Számos eszköz áll rendelkezésünkre, melyek alkalmazásával hozzájárulhatunk ahhoz, hogy évről-évre minél több fióka repülhessen ki 2010 év madarai, a fecskék fészkekből is. Ennek köszönhetően a vonuláskor elszenvedett veszteségek mellett is több madárnak van esélye a túlélésre és a tavaszi visszatérésre.

A mesterséges molnárfecske (balra) és füsti fecske (jobbra) fészek mellett több más fecskevédelmi eszköz is a rendelkezésünkre áll, ezekről tájékozódhat a téma alfejezeteiben (Fotó: Orbán Zoltán).

Látogasson el Ön is a lakossági fecske oldalra és védelmüket segítse
megfigyelési adatainak feltöltésével. Köszönjük!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (részletek >>).

Orbán Zoltán

Forrás: MME