A leendő múltmentő múzeumház, előtte a jövő
Sepsimagyarós ősi székely falu. Nevét a környéken lévő mogyorós területeiről kaphatta.
1512 - ben Monyijoros néven, 1567 - ben Mogyorós, majd 1678 - ban
Magyarós néven szerepel. 1834 - től hivatalosan Sepsimagyarósnak
nevezik.
Sepsimagyarós madártávlatból. Albert Levente felvételei
A
Háromszéki-medence deli szegélyén, a Bodzafordulói hegyek északi
nyúlványainak előterében fekszik, a Cseretető alatt, 574 m tengerszint
fölötti magasságban (1. kép)
A falu közelében van a Kuruchalom, ahol a
kuruc vezérek pihentek- tartja a száj-hagyomány.
A 2002 - es
népszámláláskor összesen 111 lélek élt itt.
A falu református temploma (2. kép) 1752 - ben épült, amelynek még ma is 
eredeti
szépségében láthatóak a hatszögű, ólomkeretekbe foglalt, hutaüveges
ablakai. Orgonakarzatának mellvédjén virágmintás díszítmények láthatóak.
Harangtornya megőrizte a kor építészeti jellegzetességeit.
A
templom előtt kopjafa áll Kóréh Ferenc (1910 - 1996) újságíró, az
egykori sepsiszentgyörgyi Székely Nép szerkesztője, majd az Amerika
Hangja rádióállomás munkatársának emlékére (2001). Nevét viseli a falu
művelődési otthona (3. kép).
Jelesek:
Sepsimagyarósi Bartha László, XVIII. századi földrajzi utazó, író,
Teleki Sándor (1894 - 1952) református lelkész, egyházi író, Fodor János
(1899 - 1969) és Fodor Sándor (1902 - 1954) közéleti személyiségek,
Fodor Sándor (S) a faluról írt monográfia szerzője, Telch-Dancs Rózsa
lapszerkesztő (Torontó).
Befektetési lehetőségek: mezőgazdaság (főkép állattenyésztés), kézművességek, 
népművészet, idegenforgalom, faluturizmus.
Kommentáld!