Sepsiszentgyörgy
| Sepsiszentgyörgy (Sfântu Gheorghe, Sankt Georgen) |
 |
Sepsiszentgyörgy címere |
|
Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen) város Romániában, Kovászna megyében. Háromszék legjelentősebb városa egyben székvárosa, 1876 és 1918 között Háromszék vármegye, 1968 óta Kovászna megye székhelye. 1880-ban Szemerját csatolták hozzá, ma Kilyén, Szotyor és Sugásfürdő is ide tartozik. 2002-ben 61 512 lakosából 46 121 magyar (74,9%) és 14 131 (22,9%) román volt.
Története
Az Epres-tetőn dák temetkezőhely, a vártemplom területén 10. századi telep maradványai kerültek elő. A mai várost 1332-ben ’’Sancto Georgio’’ néven említik. Már korán vásártartási jogot szerzett, melyet 1520-ban II. Lajos kibővített.
Kőkori tárgyak a város pereméről
1417. április 28-án Zsigmond király is meglátogatta, ő emelte városi rangra is. 1461-ben
mezővárosként említik. A református templom elődje egy középkori, Szent
Györgynek szentelt plébániatemplom volt. Erre épült a 14-15. században a mai templom, melyet Daczó Pál 1547-ben templomerőddé építtetett át, ekkor készült a belsővár fala is. Külső erődöve valószínűleg 17. századi volt, a 20. század elején bontották le. 1658-ban a tatárok, 1661-ben a törökök vették be, falait 1728-ban, és 1738-ban földrengés pusztította, tornya leomlott, és 1761-ben újjá kellett építeni. Mária Terézia 1764-ben kiadott rendelete a székelyeket kötelező határőrségi szolgálatra kötelezte, a várost pedig a huszár
határezred állomáshelyévé nevezte ki. A határvédelmi funkció terheket
rótt a lakosságra, de pozitív hatásaként megjelentek az ezt biztosító
intézmények, s beindulhatott a helység urbanizálódása.
1802-ben a földrengés a templomot is megrongálta, harangtornya ismét leomlott, mai tornya 1829-ben
épült. A vártemplom cintermében több 48-as honvédtiszt sírja található.
A város sok évszázados létének legdicsőségesebb korszaka az 1848-49-es szabadságharc idejére esik. 1848. november 16-án a székház dísztermében Gábor Áron bátor és határozott fellépésének köszönhetően kimondják Háromszék
fegyveres önvédelmi harca megkezdésének szükségességét. “Itt volt azon a
világtörténelemben páratlanul álló jelenet, midőn ezen kis terület
maroknyi népsége a szabadság szellemétől lelkesülten egy birodalom
győztes hadseregének dobta oda a keztyüt, és itt gyült egybe 13 nappal
később azon kis csapatja a hősöknek, mely ezen határozatot érvényre
emelé s harangjaiból öntött ágyuival, önteremtett fegyverzettel és
lőporral síkra szállt, és rendezett hadseregekkel szemben győzelmesen
oltalmazta meg e szék területét minden ellenséges invasiotól.” 1849. július 5-én határában vívta Gál Sándor
kicsiny csapata élethalálharcát a többszörös orosz túlerővel. Sírjuk a
Gidófalva felé vezető út melletti halom alatt van. A hagyomány szerint a
város nyugati oldalán emelkedő Őrkő hegy aljában végezték ki Bartalis
Ferenc és Váradi József székely mártírokat, a Makk-féle összeesküvés résztvevőit. A kivégzés helyén ma emlékmű áll.[6]
1910-ben 8665 lakosa volt. 1992-ben 68 359 lakosából, 51 073 magyar és 15 994 román volt.
Látnivalók
- Református temploma középkori eredetű, egykor erődfal övezte.
- A Szent József római katolikus templom egy 1786-ban épített kis templom helyén 1835-ben épült, 1895 és 1902 között teljesen megújították.
- 1868-ban a római katolikus temetőben a Bogdán család kis kápolnát építtetett. Itt van Tuzson János 48-as honvédőrnagy sírja is.
- A városban áll a Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly tervezte 1912-13-ban épített épülete. A múzeumot 1879-ben alapították.
- Az egykori vármegyeháza 1832-ben, a Városháza 1854-56-ban épült.
- A színház 1868-ban épült.
- A Székely Mikó Kollégium 1866 és 1876 között és 1892-ben épült.
- A 48-as oroszlános emlékművet 1874-ben avatták.
- Unitárius temploma 1990-91-ben épült.
- Ortodox székesegyháza is van.
- Új református temploma 1996-ban épült.
- A Debren-patak völgye felett emelkedő Gémvára őskori földvár lehetett, a bronzkorban is lakott hely, valószínűleg a török korban pusztult el.
- A Debren-patak jobb oldalán emelkedő Őrkő nevű sziklacsúcson egykor
őrtorony, vagy kisebb erődítmény állott, mára nyoma sem maradt.
- 12 km-re északnyugatra, Réty falut elhagyva közvetlenül, jobbkéz felől látható a Rétyi Nyír természetvédelmi terület valamint a Millenniumi fenyves.
A parkban lévő '48-as emlékmű
Fogolyán ház. Ma a Prefektúrának ad otthont
A parkban található Szent József Római Katolikus templom
Református Vártemplom
A Székely Mikó Kollégium
Kommentáld!