Természet: Séta egy hajdani vulkánban

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17344 db
  • Videók - 6878 db
  • Blogbejegyzések - 16316 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


A Tihanyi-félszigeten, távolabb a turistaútvonalaktól, a hajdani vulkanikus tevékenységek megkövült emlékeire bukkanhatunk.

 

Barátlakások - a sziklafalak, mint egy képeskönyv nyitott lapjai, hűen tárják fel az egykori vulkáni működés jellegeit: a heves robbanásos kitörés során szerteszét repülő, és a friss vulkáni üledékbe csapódó kőzetdarabokat, a turbulensen lezúduló, mindent elsöprő torlóár és a sűrű vulkáni hamuhullás képződményeit.
Fotó: Harangi Szabolcs


A tihanyi Külső-tó, a Belső-tó és vidéke ma már nyugodt, csak a gejzírkúpok, valamint a titokzatos Barátlakások sziklafalai emlékeztetnek a régmúlt mozgalmas, heves robbanásos vulkánkitörésekkel tarkított időszakára. A vulkáni krátereket aztán agyagos üledékek töltötték fel, ma már csak a Külső-tó kerekded alakja emlékeztet az egykori vulkáni működésre. A Belső-tó horgászparadicsom és különleges madarak otthona lett, közelében az Aranyház gejzírkúpja a vulkáni működés befejező hévizes tevékenységének tanúja.

 


Aranyház - a vulkáni működés után zajlott hévforrás tevékenység egyik legszebben megőrződött képződménye. Fotó: Harangi Szabolcs


A Tihanyi-félsziget különleges képződményeinek kialakulását sokan vizsgálták, köztük Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus: „A Tapolcai-medencében különleges látványt adnak az egykori bazalt vulkánok lepusztult roncsai. A vulkáni működés óta zajló erózió során a tűzhányók és környezetének laza anyagai elhordódtak és csak a kemény, ellenálló kőzetek maradtak meg. E bazalt tűzhányókat felépítő kitöréssorozat 8 millió éve indult meg és évmilliókon keresztül tartott kisebb-nagyobb megszakításokkal. A kitörések kezdetén a feltörő magma és a földfelszín alatti víz keveredése következtében heves robbanásos kitörések zajlottak. A legutolsó kitörések 2,5 millió éve történt.”

 


Külső-tó - a hajdani vulkáni működés egyik fő kráter területe.
Fotó: Harangi Szabolcs


A Balaton kialakulása előtt a Pannon-tó visszahúzódása nyomán kialakult mocsaras térség uralta a területet. Ebbe a békés tájba hasítottak bele a kisebb-nagyobb kőzetblokkokat felszínre dobó hatalmas robbanások. Harangi Szabolcs így szemlélteti az eseményt:

 

„A Tihanyi-félsziget mai területén a vulkánkitörések során vulkáni gázokban és kőzettörmelékekben gazdag, a felszín közelében nagy sebességgel, turbulensen kavargó árak terjedtek szét.

 

Rövidesen egy mély kráter jött létre, ami körül gyűrű alakban halmozódtak fel a kidobott vulkáni anyagok. Nem sokkal később egy másik kráter nyílt, ahonnan szintén szerteszét süvítettek a kirepített kőzetdarabok. Volt olyan időszak, amikor egyszerre több kürtő is működött. A kőzetblokkok becsapódási nyomaiból, a torlóár-üledékek szerkezetéből világosan látszik, hogy a Külső-tó területe volt a fő kürtő, azonban működnie kellett e mellett, egy további kürtőnek is, ami most a Füredi-öböl területén van, a Balaton vízével eltakarva.

 

Talán nem több mint néhány napig vagy néhány hétig tartottak ezek a kitörések, majd a létrejött vulkán belsejében egy más fajta vulkáni működés vette kezdetét. Ezek jóval látványosabb kitörések voltak: az esti égboltot vörösre festő, ismétlődő lávatűzijáték kitörések során kisebb-nagyobb salakkúpok épültek fel. Végül minden elcsendesedett, azonban a mélyből, ahol a vulkánt tápláló magma még nem hűlt ki teljesen, a törések mentén forró vizes források törtek fel, s a jelenlegi Nyereg-hegytől, a Csúcs-hegyen és a Szarkádi-erdőn keresztül a Hármas- és Akasztó-hegyig kiterjedt gejzírmező alakult ki.

 

A vízből kicsapódtak az oldott anyagok, karbonátok és kovás anyagok, melyek a vulkáni felépítmény peremén hoztak létre a gejzírekhez hasonlóan kisebb, különleges természeti értéket jelentő forráskúpokat. Ezek számát az 1900-as évek elején mintegy 150-re becsülték, ma még mindig legalább félszáz ismerhető fel.”

 


A Belső-tó, háttérben Tihany békés házaival.
Fotó: Harangi Szabolcs


Az 1930-as években – ekkorra tehetők a legkorábbi hiteles feljegyzések – a két, immár nyugodt tó körül vadakban, madárfészkekben gazdag nádas terült el, ami a negyvenes évektől pusztulásnak indult. Mivel egyik tó sincs közvetlen összeköttetésben a Balatonnal, vizük összetétele más, magas sótartalmuk miatt ihatatlannak bizonyultak, ám gazdag halállományuk miatt fontos élelemforrásnak számítottak az évszázadok során. A Külső-tavat, és környékét, a természetes állapotok megőrzése érdekében tájvédelmi körzetté nyilvánították, a halakban még mindig bővelkedő Belső-tó azonban a gejzírkúpokkal, és a bazalttufába vájt Barátlakásokkal egyetemben látogatható és fontos turisztikai látványosságot.

 

A Tihanyi-félszigeten Harangi Szabolcs 1992-ben szervezett vulkanológiai terepgyakorlatot az ELTE geológus hallgatóival, ahol a diákok feltérképezhették a vulkáni működés képződményeit. A közös munka azóta is folytatódik, tudjuk meg Harangi Szabolcstól:


„Ezen a terepgyakorlaton vett részt többek között Németh Károly, aki ma már nemzetközi szinten is elismert vulkanológus, a nemzetközi vulkanológiai társaság vezetőségi tagja, az új-zélandi Massey Egyetem vezető munkatársa. A terepgyakorlatot követően tovább dolgozott a Tihanyi-félszigeten és tudományos munkájában rávilágított a vulkáni működés részleteire.

 

Az erről szóló tudományos publikációnk, a Tihany-típusú maar-vulkáni működésről azóta is gyakran idézett közlemény hazai és nemzetközi szinten. A vulkanológiai terepgyakorlatok és tudományos diákköri munkák ezután is folytatódtak, létrejött egy vulkanológiai iskola, ami megalapozta a 2013-ban indult MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport létrejöttét. Tihany azóta is kiemelt célpontja a hazai és nemzetközi terepgyakorlatoknak, és számos neves vulkanológust kísérhettünk már el erre a területre.”

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 1 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

SZINTE SEMMI REMÉNY, HOGY MEGSZŰNIK A FEJFÁJÁSA! ...

Rádiné Zsuzsa írta 1 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

Köszönöm, édes anyanyelvem, Te gyönyörű, egyetlenegy,...

Rádiné Zsuzsa írta 1 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

NOVEMBER 13. A magyar nyelv napja, az államnyelvvé ...

Rádiné Zsuzsa 4 órája új blogbejegyzést írt: November 13. A MAGYAR NYELV NAPJA

Miclausné Király Erzsébet 4 órája új blogbejegyzést írt: Tamási Áron: ARANYEGÉR

Miclausné Király Erzsébet írta 5 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Aranyosi Ervin: Karácsonyi könyvajánlóm: Közeledik a ...

Miclausné Király Erzsébet 5 órája új képet töltött fel:

Wass_albert_nekunk_mi_marad_2109149_3957_s

Rádiné Zsuzsa 10 órája új blogbejegyzést írt: TUDOMÁNY Most kezdődik a drónok forradalma

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu