Rekordszámú kis liliket, összesen 131 példányt regisztráltak a Hortobágyi Nemzeti Park Területén, 2015. október elején.

 

 

Fotó: Tar János/HNPI

A szakemberek 25 éve nem számoltak ennyi egyedet, az előző évhez képest ez 160 százalékos állománynövekedést jelent.

A kis lilik (Anser erythropus) Európa legveszélyeztetettebb vadlúdfaja, megóvásuk nemzetközileg is fontos természetvédelmi kérdés, óriási siker, hogy idén szinte teljes létszámban eljutottak magyarországi őszi állomáshelyükre.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listája szerint sérülékeny státuszú faj, az Európai Unión belül pedig kritikusan veszélyeztetettnek számít. A kis lilik európai populációját a XX. század elején még 10 000 egyedre becsülték, ám az 1960-as évek óta erősen csökkent, és a 2000-es évekre mindössze 40-60 egyed maradt. A faj Európában kizárólag Norvégia északi területein költ. Leginkább az illegális lelövések, a természetes élőhelyek állapotromlása, vagy eltűnése, valamint a legkülönfélébb emberi eredetű zavarások veszélyeztetik. 2009 óta sikerült megállítani a csökkenést és a szakemberek újra enyhén emelkedő egyedszámkat regisztráltak.

Fotó: Tomas Aarvak/BirdLife Norway

A sikeres költést követő vonulás során ezek az apró termetű vadludak Norvégiából Finnországon és a Baltikumon át Magyarországra (elsősorban Hortobágyi Nemzeti Park területére és környékére) vonulnak, majd Görögország északkeleti régióiba repülnek telelni. Ha a költés sikertelen, egy jóval kockázatosabb és hosszabb útvonalon jutnak el délre Oroszországon és Közép-Ázsián át. A rádióadós nyomonkövetésből  kiderült,  hogy  a  nem  költő,  vagy  meghiúsult költésű madarak az őszi vonulás során kelet felé veszik az irányt: Észak-Oroszországba, a Kanin-félszigetre, a Kolgujey-szigetre, és esetlegesen a Tajmir-félszigetre vonulnak.

Fotó: Simay Gabor/HNPI

A faj védelmében kiemelt szerepet játszik hazánk, hiszen a kis lilik skandináviai egyedei őszi és tavaszi vonulásuk során összesen akár 2-4 hónapot is tölthetnek Magyarországon. Jelenleg az Európai Bizottság és a norvég Directorate of Nature Management társfinanszírozásával EU LIFE+ projekt keretén belül dolgoznak a populáció védelméért.

2015 nyarán a Birdlife Norway norvég civil szervezet szakemberei rekord fészkelési sikerről számoltak be, 1994 óta a legmagasabb egyedszámot regisztrálták a norvégiai Porsanger-fjord közelében. Jelentésük szerint 137 egyedre nőtt a populáció, köztük 74 fiatallal. A növekedés az egyre biztonságosabb vonulási útvonalakon túl a rágcsálók kiemelkedően magas számának tudható be. Egyes években, amikor a sarkvidéki rágcsálók (pl. lemmingek) jobban elszaporodnak, így a földön fészkelő madarak fiókáira kevesebb veszély leselkedik.