A legendás növények sorát mindenképpen a mandragórával illik kezdeni, mivel középkori irodalma minden mai képzeletet felülmúlóan fantasztikus.

Henye vasfű (Verbena supina)

Az hagyján, hogy már megszerzése sem egyszerű, mivel a kihúzott gyökér olyan erős halálsikolyt hallat, aki pedig eszik belőle, az vagy beleőrül vagy meghal. A növényt kutyával húzatták ki olyan módon, hogy a beviaszolt fülű mandragóraszedő a gyökérhez kötött ebnek egy darab húst dobott. Viszont ha mindennek ellenére megszereztük a növényt és szépen bánunk vele-vörösborban lemossuk és ruhát adunk rá-újholdkor kérdéseinkre választ ad, pénzhez, szerelemhez és jó álláshoz juttatva bennünket.

 
Illusztráció egy 15. századi könyvből. A Tacuinum sanitatis természettudományos írásokat és a mindennapi életből vett jelene­teket tartalmaz. 
Forrás: Wikipedia

Nem elhanyagolható tény továbbá, hogy a mandragóra a boszorkányok repülőzsírjának fontos alapanyaga. Maga a mandragóra egyébként az eléggé rosszhírű csucsorfélék családjába tartozik és Magyarországon nem él. Él viszont a beléndek, a csattanó maszlag és a nadragulya amelyek főzetével az akkori Alföld átláthatatlan tanyavilágában nem egy munkaképtelen öreget segítettek a túlvilágra és néhány túl sírós csecsemő is hasonló sorsra jutott.

Ugyanide tartozik a mára alapvető élelmiszerré lett burgonyánk, amelynek szélesebb körben való elterjesztését a bécsi udvar állítólag úgy segítette elő, hogy több nagy ültetvényt létesített a Dunántúlon, amelyeket katonák őrizték tessék-lássék módon. A krumplit erre fel rögtön elkezdték lopdosni a helyiek, de hát a cél éppen ez volt. Mindenesetre azt el kell ismerni, hogy az osztrákok elég jól kiismerték a magyar lelkületet.

Mezei tikszem más néven pimpernel (Anagallis arvensis)

Nem közismert viszont a vörös pimpernel kiléte, amely eredetileg Orczy Emma (1865 –1947) magyar származású angol írónő regénye, de film is készült belőle. A főhős ezt az aláírást használja titkos üzenetei végén, ki tudja miért. A vörös pimpernel ugyanis a mezei tikszem nevű szerény küllemű szántóföldi gyomnövény.

Hosszú lajstroma van továbbá a gyógyítónak vagy varázserővel bíró növényeknek, melyekből álljon itt egy szerény szemelvény. 
A vasfű az embereket úgy megerősíti, hogy egy kúra után zárakat és bilincseket nyitnak ki. A nem túl jó hangzású méreggyilok a mérgezett emberen segített, azaz éppen a mérget gyilkolta le. Hasonló logika szerint működik a méregölő sisakvirág is, a farkasölő sisakvirággal együtt.

Szent László-tárnics (Gentiana cruciata)

A Szent-László tárnics, ez a kedves küllemű kék virágú, hegyi rétjeinken élő növény a pestis ellenszere a legendáriumban. Erre a posztra úgy lett érdemes, hogy Szent László királyunk az égiek tanácsára kilőtt nyila őt találta telibe, mint pestisgyógyszert.

Kerti dísznövényeink közül érdemes megemlíteni a tubarózsát. Elnevezése a latin tuberosa azaz gyökérgumós szóból lett ferdítve. De ugye milyen szép hangzású?!

Havasalji rózsa (Rosa pendulina)

A rózsa viszont már a középkor óta komoly szimbólumrendszer hordozója, mint a keresztény misztika virága, de szomorú magyar vonatkozása is van a sárospataki vár sub rosa termének, ahol a balul sikerült Wesselényi összeesküvés szálait szövögették-sub rosa azaz rózsa alatti titoktartással-mert a boltozaton valóban egy faragott rózsa a dísz. A felkelés azonban már csírájában elbukott. Sajnálattal azt kell mondani erről az eseményről, hogy a besúgóhálózat működése és az összeesküvők egymást elárulása a remélt kegyelemért sokkal szervezettebb keretek közt , mint maga a kételyekkel és balszerencsével telei szervezkedés.

Mindenesetre a szoba a mai napig látható a pataki várban, érdemes felkeresni, mint kevés élő történelmi emlékeink egyikét.

Írta: Molnár Péter 
Fényképezte: Ifj. Vasuta Gábor