Egyelőre nem várható árvíz Magyarországon, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Országos Műszaki Irányító Törzse viszont már felkészült a gátak megerősítésére. A Tiszán a jégtorlaszok kialakulása okozhat áradást.

Az elmúlt napok hóesése miatt jelentős csapadékmennyiség halmozódott fel a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein. A Duna vízgyűjtőin nagyjából 14 köbkilométer hó gyűlt fel, a Tiszát övező hegyekben pedig közel 1 köbkilométer. Ez az érték, bár nem közelíti a húszéves rekordot, átlag felettinek számít. A kelet- és északkelet-magyarországi hegységekben a hétvégén kevés csapadék várható, ez azonban valószínűleg hó formájában érkezik, így egyelőre nem kerül a Tiszába. Bár a következő hat napban enyhén emelkedik a hőmérséklet, ez csak az alacsonyabban fekvő területeket érinti, ahonnan nem folyik majd jelentősebb vízmennyiség a folyókba.

Készültség

A magasabb, hófödte területeken (határainkon túl) a jövő héten is marad a fagypont alatti hőmérséklet, így rövid távon nem változik jelentősen a folyók vízszintje. Komoly árhullámot okozhat viszont, ha a hegyvidékekre is beköszönt a jó idő, és a megolvadt hó egyszerre jut a folyókba. Sajnos erre reális esély van, mivel a hosszú tél után gyakran hirtelen köszönt be a tavasz. A hvg.hu-nak nyilatkozó Reisz András meteorológus elmondta: statisztikák szerint általában március második felében indul el Magyarországon egy hirtelen melegedés, azonban azt sem lehet kizárni, hogy egészen áprilisig eltart a hideg idő. Különösen nagy vízemelkedést okozna, ha a hőhullámmal egy időben egyszerre nagy mennyiségű csapadék is hullik a vízgyűjtő területeket, ahogy az történt a 2010-es dunai árvíz idején.

Jégrobbantás a Tisztán Fotó: MTI / Országis Vízügyi Főigazgatóság

A Tisza hazai szakaszát már napok óta egybefüggő jég borítja. Az időjárás enyhülése miatt a vízügyi hivatal felkészült a jégzajlás miatti áradások megakadályozására. Láng István, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője elmondta, az elkövetkező hat napban nem számítanak árhullámra, azon túl pedig nem lehet pontos előrejelzéseket készíteni. Mint mondta, a Tiszán jelenleg a jégtorlaszok képződése jelentheti a gondot. Ilyenkor a feltöredezett jégtáblák a folyó egyik kanyarulatában feltorlódva gátat képeznek és felduzzasztják a folyó felső szakaszát. Ennek veszélye leginkább akkor áll fenn, ha a folyó felső szakaszán hamarabb indul olvadásnak a jégtakaró, és a meginduló jégtáblák az alsóbb szakaszon összeütköznek a még többé-kevésbé egybefüggő jéggel. A vízügyi igazgatóság az időjárás enyhülése óta harmadfokú készültséget hirdetett és terveket készített a gátak megerősítésére, homokzsákokat rendeltek és készenlétbe helyezték a tiszai jégtörő hajókat. Péntek délután robbantásokkal igyekeztek megakadályozni a jég feltorlódását.

Tavasz, nyár, kockázat

A komoly készültség azért is meglepőnek tűnhet, mivel mind a Duna, mind a Tisza vízszintje rendkívül alacsony a jegesedés miatt. A Tisza vízállása főként azért alacsony, mert a mellékfolyói is be vannak fagyva. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet szerint a jég feltörése nélkül, az előre látható időjárás mellett akár egy-két hétig is megmaradna az egybefüggő jégréteg. A Dunán a héten sikerült elhárítani a jegesedés okozta áradás veszélyét, február elején még csaknem egybefüggő jégtakaró keletkezett, azonban jégtörő hajók bevetése és az időjárás enyhülése óta ma már csak néhány úszó jégtáblát látni. A Tisza ezzel szemben sokkal jobban ki van téve a jegesedésnek: gyorsabban befagy. A kanyarokban pedig nagyobb az esélye a jégtáblák feltorlódásának, jégtorlaszok kialakulásának.

Láng István szerint a Tisza leggyakrabban az év két időszakában önt ki, március végén vagy április elején, a hóolvadás miatt, illetve nyár végén, az esőzések következtében. A Tisza völgyében 1970-ben volt az egyik legsúlyosabb árvíz, onnantól átlagosan 5-6 évente öntött ki, de 2000 környékén szinte minden évben megáradt. A Dunán átlagosan tízévenként jelentkezik nagyobb árhullám, a legutóbbi 2010-ben volt.