A jövő nemzedékek szószólója kérésükre konzultált nemzeti park igazgatóságok nagy szakmai tapasztalattal és tekintéllyel bíró korábbi vezetőivel, és megbeszéléseik eredményeképpen együttes közleményben kérik a Kormányt, hogy gondolja újra az állami földek hasznosításával kapcsolatos álláspontját.

A jövő nemzedékek szószólója és volt nemzeti parki vezetők együttes közleménye a nemzet közös természeti örökségének védelméről:

Az állami földvagyon hasznosításáról szóló törvényjavaslat szerint a kormány azt kívánja elérni, hogy az állami tulajdonú földek hasznosítása egységes tulajdonosi joggyakorlás keretében, egységes hasznosítási elvek mentén történjen. Ez utóbbi célkitűzés azonban az Alaptörvényben kiemelt védelemben részesített természeti értékek megóvása szempontjából aggályos.

A védett természeti területeken folytatható tevékenységek esetében ugyanis a gazdálkodás fő szempontja nem a gazdasági haszon elérése, mint a mező- és erdőgazdálkodásban általában.

Ezeken a földeken olyan hasznosításra van szükség, amely a terület jellegzetességeihez igazodva – pl. őshonos állatokkal való legeltetéssel vagy biogazdálkodással – a természetes folyamatok fennmaradását, illetve helyreállítását segíti elő.

Az Alaptörvényben megfogalmazott természetvédelmi célok eléréséhez, valamint az egészséges környezethez való jog érvényesítéséhez olyan szabályozásra van szükség, melyek a védett természeti területeknél a természeti értékvédelmet előnyben részesíti a gazdasági célú hasznosítással szemben.

Korábbi alkotmánybírósági határozatok szerint a természetvédelmi cél legbiztosabban úgy érvényesíthető, ha a vagyongazdálkodást olyan állami szakmai szervezetre bízzák, amelynek alapfeladata a természeti értékek védelme. A nemzet közös örökségét képező, országos szinten védett természeti területek ebből a megfontolásból maradtak, illetve az utóbbi két évtizedben kerültek részben újra állami tulajdonba, konkrétan a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésébe. A nemzeti park igazgatóságok a gyakorlatban is igazolták e megközelítés helyességét. Eredményeik alapján szakmai elismertségük, presztízsük nemzetközi szinten is számottevő.

Jól működő rendszereket csak alapos indokkal célszerű átalakítani.

Az állami földvagyon-hasznosítás jogi-intézményi kereteinek esetleges megváltoztatásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a védett természeti területek esetében megmaradjon a természeti értékek védelmének elsődlegessége.

A törvényjavaslat ellenben úgy utalná a védett területek vagyonkezelését a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez, hogy az annak tevékenységét szabályozó birtokpolitikai elvek között meg sem jelenik a természetvédelem.

Ezzel szemben a nemzeti park igazgatóságoknak törvényi kötelezettsége a védett és védelemre tervezett természeti területek természeti értékeinek megőrzése, fenntartása, gyarapítása, helyreállítása, amely feladatukat az elmúlt évtizedekben hitelesen, átláthatóan és eredményesen teljesítették.


Mint azt a jövő nemzedékek szószólója tavaly decemberben kiadott a ”Nemzeti Parkok mint a természeti és kulturális értékek őrzői a jövő nemzedékek számára” című elvi állásfoglalásában megállapította: a nemzeti park igazgatóságok által végzett természetvédelmi vagyonkezelés alkotmányos garanciát teremt és a biodiverzitás, honos növény- és állatfajok, erdők, vízkészlet, a termőföld, valamint a kulturális örökség megőrzése szempontjából kulcsfontosságú.

A fentiekre tekintettel kérjük a törvényjavaslat visszavonását és olyan átdolgozását, ami intézményes garanciákat kínál a természeti értékek alkotmányos védelmének érvényesülésére.

Dr. Szabó Marcel, a Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes és
Dr. Aradi Csaba, Hortobágyi Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója
Dr. Baross Gábor, Aggteleki Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója
Buzetzky Győző, Aggteleki Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója
Dr. Iványosi Szabó András, Kiskunsági Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója
Kállay György, Kiskunsági Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója
Dr. Szabó Sándor, Duna-Ipoly Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója
Dr. Temesi Géza, Kiskunsági Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója
Dr. Vajna Tamásné, Kiskunsági Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója
Dr. Tölgyesi István, Kiskunsági Nemzeti Park nyugalmazott igazgatója

A végéhez közeledik a 2014-ig egységes környezet- természetvédelmi és vízügyi intézményrendszer szétdarabolása. A zöld szempontokkal szemben elsőbbséget kell adni a kormány gazdaságfejlesztési céljainak.

A vízügy tavaly januártól a Belügyminisztérium irányítása alá került, a nemzeti parkok kiüresítése és „földtelenítése" (a védett földek kezelői jogának a Nemzeti Földalaphoz telepítése) folyamatban van, az eddig önálló hatóságként működő környezet- és természetvédelmi felügyelőségeket pedig a kormányhivatalokba integrálta és kormányzati (politikai) irányítás alá helyezte az Orbán-kabinet. 

A hatósági munka ilyen szintű kormányzati felügyeletére utoljára 1977 előtt volt példa Magyarországon: az akkor létrejött Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal nagyobb szakmai önállóságot élvezett, mint most a kormánymegbízottak alá besorolt felügyelőségek. Az pedig akkoriban még tévedésből sem fordulhatott volna elő, hogy a területi hatóságok irányítását szakmai előképzettség és szakképzettség nélküli vezetőkre bízzák.

Ebből az Orbán-kormány csinált gyakorlatot 2010-ben, most pedig újabb, hasonló logikájú tömeges váltásra kerül sor. A Greenfo környezetvédelmi hírportál információi szerint március 31-én a vezetőket telefonon berendelték a kormányhivatalba, ahol aláíratták velük a távozásukról szóló dokumentumot (ennek a lépésnek a jogszerűsége a portál informátora szerint megkérdőjelezhető, mivel azon a napon a munkáltatói jogokat még nem a kormányhivatal, hanem az agrártárca gyakorolta).

Gyökeresen megváltozik a hatósági munka is, bár erről a zöldhatóságnál dolgozók részleteket még nem tudnak, mert az új munkaköri leírásukat még nem kapták meg, a módosult hatásköröket és feladatokat rendező jogszabály pedig csak április 15-én jelenik meg a Magyar Közlönyben. Egy április elsejétől hatályos kormányrendelet szerint környezet- és természetvédelmi hatóságként ezentúl a megyei kormányhivatal jár el.

Ez egyrészt azt jelenti, hogy a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek formális önállósága megszűnt, másrészt jelentős szervezeti átalakításokat is takar. Eddig az ország tizenkét vízgyűjtőjén tizenkét felügyelőség működött (a hatóságok illetékessége 1990 óta a vízgyűjtők szerinti területi felosztást követte), mostantól a felügyelőségek jogutódai a megyei kormányhivatalok lesznek.

A fejetlenség már bő egy hónapja tart, egy február végi kormányzati törvénymódosítás ugyanis jelentősen átírta és gyengítette a zöldhatóság jogkörét. A környezet- és természetvédelmi felügyelőségek eddig úgynevezett eljáró, vagyis önálló döntéseket hozó hatóságok voltak. Ezentúl viszont a törvény szerint „a környezethasználattal járó tevékenység engedélyezésére irányuló hatósági eljárásban a környezetvédelmi szempontok érvényesülését szakhatósági közreműködés keretében, vagy szakkérdésként kell vizsgálni" – márpedig a szakhatóság az eljárásban csak szakmai állásfoglalást ad, nem hoz önálló döntést.

A törvénymódosítás az eddigi, jellemzően több szakmai diplomás szakértői gárda lecserélését is lehetővé teszi. Úgy fogalmaz, hogy mostantól a szakhatósági eljárásban szakértőként közreműködőknek nem kell végzettséggel igazolt szakértelemmel rendelkezniük: ezentúl egy pedagógus vagy egy biztosítási ügynök is lehet „szakértő" környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakkérdésekben. Ráadásként pedig a kormány rendeletben határozhatja meg a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárásokban vizsgálható szakkérdéseket, amit minden érintett úgy értelmez, hogy a zöldhatóság jogosítványait és a vizsgált kérdések tartalmát is szűkíteni fogják.

Ezek a fejlemények egybecsengenek a népszabadságnak azzal a korábbi információjával, amely szerint a környezeti ügyekben illetékes államtitkár egy állománygyűlésen azt mondta a felügyeletek vezetőinek: a környezet- és természetvédelmi szempontokkal szemben elsőbbséget kell adniuk a kormány gazdaságfejlesztési céljainak, a Natura 2000-es és egyéb korlátozásokat pedig nem szabad túlságosan komolyan venniük- írta a nol.hu.