|
 Tégy
egy, két, három sétát a januári erdőben! Megláthatod hogyan lesz a
kevésből sok, az üresből kimeríthetetlen, a nyugalomból erő. További
közhelyek és a januári erdő részletei alább olvashatók.
Legyél Te is erdőpásztor! Még nem vagy az? Itt megtudod, hogyan lehetsz az erdő gondos gazdája!
Ha még nem jelentkeztél, nem késtél le semmiről! Folyamatosan várjuk az erdőpásztorokat.
|
|
Csöndes
meditációval kezdődik az év az erdőben. Ebben a szikár hónapban a
csupasz csontváz-erdő a teljes átláthatóságot és átjárhatóságot kínálja
számunkra. Úgy kívül, mint belül.
A januári erdőjárás alkalmával juthatunk a legmélyebbre. Kivételes alkalom. Alaposan próbára is tesz, ha komolyan veszed.
|
|
|
|
De ne tévesszen meg bennünket a ridegség és csupaszság. Minden
formának, színnek, mozgásnak és mintázatnak jelentősége van ilyenkor:
Szemünk előtt elmúlt tavasz, nyár, ősz minden emléke, és az erdő összes
álma az elkövetkező hónapokra nézve.
Merüljünk hát bele, olvassunk belőle, éljük át!
|
|
Milyen élőlények mutatkoznak az erdőben?
Virágok? Ez nem vicc! Ha megenyhül az idő, és alaposan körülnézünk,
kis szerencsével már januárban is találkozhatunk pár merész példánnyal. A
madarak ilyenkor folyamatosan táplálék után járnak, nem különösebben
óvatosak. Ezért jó eséllyel találkozhatunk velük, főként a bogyós
cserjék, fák, felmagzott kórók közelében (a harkályokkal meg a fán). Ha
fagymentes az idő, a téli gombák akár pár nap alatt előbújnak.
 |
Ha
véletlenül a fák koronájába pillantva nagyobb méretű fészket látsz,jól
jegyezd meg! Lehet, hogy kora tavasszal ott már egy nagyobb ragadozó
madár (pl. egerészölyv, héja) fogja családját nevelni. Költési
időszakban szeretik a nyugalmat, ezért igazából csak télen illik jobban
körülnézni ezeken a helyeken. ha feltűnően nagy, lapos, kerek fészket
látsz idős tölgy-vagy nyárfa oldalágán, kérjük jelezd nekünk a
sostoierdo@e-misszio.hu címre! |
 |
A jól ismert hóvirág védett
faj, ha enyhe a január, előbújhat. A Sóstói-erdőből talán már ki is
pusztult, legalábbis régóta nincs róla adatunk. Reméljük még él, és
valamelyik erdőpásztor megtalálja. Kérünk, ha így alakul, azonnal írj a
sostoierdo@e-misszio.hu címre! A hóvirágról ebben a cikkünkben olvashatsz többet. |
|
A salátaboglárka az erdő egyik legkorábbi virága. Van rá példa, hogy már januárban elődugja aranysárga bimbóit - elsősorban tölgyesekben. További tudnivalók cikkünkben. |
 |
A téli zsurló egyetlen, télen is zöldellő zsurlófajunk. Hajtásai elérik az 1 méter hosszúságot, a szártagok közötti levélhüvelye fehér színű. Védett faj, 2011 decemberében fedeztük föl a Sóstói-erdőben. Kérünk, ha találkozol vele, azonnal írj a
sostoierdo@e-misszio.hu címre! További tudnivalók, képek ebben a cikkünkben.
|
 |
Az egerészölyv hazánk leggyakoribb ragadozó madara, a pockok pusztítója. Jelenleg védett, de
felmerült a közelmúltban vadászhatóvá tétele... A Sóstói-erdő idős
állományaiban költ, télen főként az út menti fákon gubbasztó, zsákmányt
leső példányokat láthatjuk.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A meggyvágó egyik legnagyobb pintyfélénk. Ez a védett faj a csonthéjas magokat is feltöri csőrével. Fészkelő faj, állománya részben vonul, de télen is látható az erdőben.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
Az őszapó igen könnyen felismerhető, nagyon megkapó védett kismadár.
Az erdőben fészkel és a telet is nálunk tölti csapatokban kószálva.
Mohából, zuzmóból, pókhálóból szőtt mesteri zárt fészkét ágak villájába
készíti.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A szőlőrigó ősszel olykor csapatokban érkezik az északi tajga fenyőerdőiből. Ez a védett téli vendég bogyókkal, termésekkel táplálkozik az erdőben. Gyakran együtt mozog a fenyőrigóval.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A fenyőrigó hazánk egyes részein költ, a Sóstói-erdőben csak téli vendég. Ez az aránylag nagy termetű védett rigó is jellemzően csapatokban mozog télen, meglepve a galagonyabokrokat, ostorfákat.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A süvöltőt mással nem lehet összetéveszteni. Ez a színpompás védett pintyféle az északi erdőkből érkezik. A Sóstói-erdőben magvakkal, rügyekkel, bogyókkal táplálkozik.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A csíz a téli hónapokban látogat a Sóstói-erdőbe, itt elsősorban magokat keresgél. Ez a védett zöldessárga pintyféle esetleg összetéveszthető a citromsármánnyal.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
|
A fekete-fehér-szürke nagy őrgébics
észak és kelet felől látogat hozzánk télire. Zsákmányát (pockok, egerek,
kisebb madarak) olykor a fák-bokrok töviseire szúrja fel. Védett!
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A cirmos-sárgás citromsármány egész évben nálunk tartózkodik. Ez a védett kismadár a talajon és az ágakon keresgéli táplálékát (elsősorban magokat). Messziről összetéveszthetjük a csízzel.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A télen is náluk maradó apró, kéksapkás kékcinke ilyenkor élénken keresi az utolsó rovarokat de már igencsak rászorul az apró magvakra is. Ugye ismerős ez a védett madárka?
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A 2011-es "év madara", a széncinege szintén velünk tölti a telet. Ha nem is figyelünk nagyon, biztosan elénk kerül ez a nem túl félénk védett faj.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
Kevésbé feltűnő a barátcinege
aki szintén itt marad télire. A magvak keresése közben nem nagyon fél
az ember közelségétől, ha megtaláljuk, hosszasan elnézegethetjük ezt a védett madarat.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A csuszka táplálékát
a fák törzsén és ágain "kúszva" keresgéli. Az ember közelsége
kevéssé zavarja, ezért - ha türelmesek vagyunk - hosszan
megfigyelhetjük ennek a védett madárkának a mozgását. A hűséges állandó madarak közé tartozik.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A nagy fakopáncs
viszonylag gyakori, jól ismert harkályunk. A hasonló balkáni
fakopánccsal ellentétben fekete tarkósávja folytonos. Nem nagyon félős
madár, olykor hosszan megfigyelhetjük munkálkodását.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A közép fakopáncs Európa egyik leginkább visszaszorulóban levő harkálya. Hiába védett,
a kizárólagos élőhelyéül szolgáló idős tölgyesek visszaszorulóban
vannak. A nagy fakopáncsnál alig kisebb, de csőre rövidebb, feje
kerekebb, fekete tarkósávja nem nem folytonos, fejtetője piros.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A zöld küllő az erdő zöld ruhás harkálya. Nagy termetű, könnyen észrevehető. Sajnos ez a védett fadoktor is egyre inkább visszaszorulóban van.
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján.
|
 |
A fekete harkály az
erdő egyik legritkább kopácsolója. Mivel az idős, nagy kiterjedésű
erdőket szereti, csupán néhány pár költ belőlük a Sóstói-erdőben, de
szinte bárhol felbukkanhatnak jellegzetes piros sapkájukkal. A védett, veszélyeztetett, fekete harkály megfigyelése különösen fontos feladat az erdőpásztor számára!
Madárhangok és képek az MME Monitoring Központ honlapján. |
 |
A piros csészegomba
az idő enyhülésével hamar előbújik, olykor már a hó alól. Az
avarszintben, a talajon keressük, különösen napsütötte helyeken.
Részletesein itt olvashatsz róla honlapunkon |
 |
A késői laskagomba
az első fagyok után jelenik meg. Lombos élő vagy holt fák törzsén bújnak
elő barnás vagy lilás felszínű kalapjai, jól felismerhető sűrű,
tönkre futó fehéres lemezekkel. Ehető, de mindenképpen mutassuk meg
szakellenőrnek! Cikkünket itt olvashatod el róla. |
 |
A közönséges mogyoró csészegomba
fagymentes hideg időben kerül szem elé. A mogyoró elhalt ágain él, a
kéreg bontását végzi. Rendszerint csoportosan ül az ágakon, színe
barnás, felszíne korpás. Érett állapotban 5-20 mm-es termőteste kinyílik
(ld. a képen). |
 |
A téli fülőke kis
fényes élénksárga nyálkás kalapjai tuskókon, fák törzsén láthatók.
Fagyos időszakot követő enyhe időszakban nagy tömegben bújhat elő. Cikkünket itt olvashatod el róla. Ehető, de ne tévesszük össze a sárga kénvirággombával.
|
 |
Az aprócska csíkos pohárgomba a pöfetegek rokona, de velük ellentétben alig egy centis termőteste éretten
serleg alakú. A poharacskák aljában lencseszerű spóratartók
találhatók. A csíkos pohárgomba elsősorban korhadó faanyagon nő.
|
 |
A körtealakú pöfeteg
a hideg hónapok egyik látványossága. Hatalmas tömegben bújik ki a
tuskókból. A pár centis termőtestek éretlenül gömbölydedek és
vajszínűek, éretten barnásak lesznek, és csúcsukon kis nyílás
keletkezik. Nem ehető!
|
 |
Egész télen kitart a pecsétviaszgomba
kemény termőteste. Alakja változatos, de mindig van egy
nyél-szerű, valamint egy féloldalas kalap-szerű része. A
taplókhoz tartozik, elpusztult korhadó faanyagon (főként tölgy)
él. Állaga kemény, szívós.
A pecsétviaszgombáról itt olvashatsz honlapunkon.
|
 |
A júdásfülegomba porcos,
fül alakú termőtesteivel egész évben lehet találkozni,
esős-párás fagymentes időszakban sokszor nagy mennyiségben is
megjelenhet. Ágakon, olykor fák törzsén nő. Részletesebb cikkünket itt olvashatod róla. |
 |
A fákra kúszó és avarban szétterülő borostyánt nem szükséges bemutatni. Örökzöld leveleit nagyon könnyű észrevenni a lekopaszult erdőben. |
 |
A sárgafagyöngy bokrai
a kocsányos tölgy koronáján nőnek. Élénksárga borsónyi termései
egész télen át hullanak. Lombhullás után a fagyöngycsokrok jól
észrevehetők a tölgyek ágain. Cikkünkben részletesen is olvashatsz róla. |
 |
Az előző fajjal szemben a fehér fagyöngy
fán élősködő bokrai örökzöldek. Így lombhullástól lombfakadásig nagyon
jól észrevehető a fák koronáján. A sárgafagyönggyel ellentétben nem
nő a kocsányos tölgyön, és az egész Sóstói-erdőben ritka. Róla is szó van cikkünkben. |
 |
Az egybibés galagonya
a Sóstói-erdőben gyakran kis fává nő, általában viszont tövises ágú
cserje. Levelei jellegzetesen karéjosak, egymagvú termése piros. A
tölgyesekben gyakori. Ebben a cikkben olvashatunk róla kicsit többet. |
 |
A vadrózsa
csipkebogyói ilyenkorra már kezdenek megpuhulni. A közönséges
gyepűrózsa mellett a ritka, alacsony, apró tüskéjű parlagi rózsa is
előfordul a Sóstói-erdőben. További tudnivalók a vadrózsáról itt olvashatók. |
 |
A fagyal a
Sóstói-erdő fényben gazdag tölgyeseinek alacsony termetű cserjéje.
Fekete, kemény húsú termései kis fürtökben állnak. Gyakran télen is
maradnak rajta zöld levelek. Ebben a cikkben olvashatunk róla kicsit többet. |
 |
A kis termetű, szúrós kökény
terméseit már jócskán megfeketítette a fagy. Fényben gazdag helyeken,
erdőszegélyeken számíthatunk rá, a Sóstói-erdőben nem gyakori. Cikkünk a kökényről itt olvasható. |
Jegyezd fel, milyen élőlényeket láttál az erdőben!
Ha a terepen fel szeretnéd jegyezni, mit láttál az erdőben, januári erdőpásztor-adatlaphoz ide klikkelj!
 A jól ismert hóvirág védett
faj. A Sóstói-erdőből talán már ki is pusztult, legalábbis régóta
nincs róla adatunk. Reméljük még él, és valamelyik erdőpásztor
megtalálja februárban. Kérünk, ha így alakul, azonnal írj a
sostoierdo@e-misszio.hu címre! A hóvirágról ebben a cikkünkben olvashatsz többet.
|
Kommentáld!