Fotó: Profimedia
A 257 szénerőművet vizsgáló jelentésben a magyarországi Mátrai Erőmű évi 6,4 millió tonna széndioxid-kibocsátással a 27. helyen szerepel, a legszennyezőbb szénerőművek listáján.
Az elemzés rámutatott, hogy a 2015-ös adatok alapján az EU széndioxid-kibocsátásának feléért, mintegy 367 millió tonna szén-dioxidért a harminc legszennyezőbb erőmű a felelős. A "Dirty 30" elnevezésű listán szereplő erőművek közül 19 létesítmény mindössze három országból - az Egyesült Királyságból, Németországból és Lengyelországból - származik.
A legszennyezőbb címet a lengyel Belchatów lignit erőmű kapta, amely 37,1 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki 2015-ben. A következő öt helyet német lignit erőművek foglalják el 32,1 millió tonnás kibocsátástól 18,1 millió tonnáig.
A jelentés szerint a legszennyezőbb erőművek kibocsátása mindössze egy százalékot csökkent 2014 óta, a britek kibocsátása ugyan mérséklődött, Németországé nem változott, Spanyolországban és Hollandiában azonban több szén-dioxidot bocsátottak ki, mint egy évvel korábban.
A szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás legveszélyesebb hatásainak elkerülése érdekében az eddigi átlagnál háromszor gyorsabban kellene csökkenteni a szénből eredő széndioxid-kibocsátás mértékét. Végső soron pedig a 2015-ös párizsi klímaegyezménynek megfelelően minden szén- és egyéb fosszilis energiafelhasználáson alapuló erőmű megszűnésére lesz szükség - jegyezték meg.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) európai irodája a Health and Environment Alliance (HEAL), a Climate Action Network (CAN) Europe, és a Sandbag közösen kiadott jelentése szerint 2015 végén 280 szénerőmű működött az Európai Unióban, ezek az EU áramszükségletének csupán 24 százalékát fedezték. Az erőművek mintegy 755 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki 2014-ben, az unió által kibocsátott üvegház hatású gázok 18 százalékát.
A szén energetikai célú elégetése által okozott környezetszennyezés és egészségkárosítás messze átnyúlik az Európai Unió tagállamainak határain. A szénenergiával való szakítás egészségügyi és pénzügyi előnyökkel járna az Európai Unió polgárai számára – derült ki a legfrissebb jelentésből.
Az „Európa fekete felhője – Hogyan betegítik meg a szénenergiát használó országok szomszédjaikat” című jelentés az Európai Unió 280 szénerőművéből azt a 257-et vizsgálta, melyek publikus adatokkal rendelkeznek. Az elemzés kimutatta, hogy a szénerőművek teljes károsanyag-kibocsátása 2013-ban összesen 22 900 korai elhalálozást, több tízezer megbetegedést (a szívelégtelenségtől kezdve a hörghurutig) és közel 623 milliárd Euró egészségügyi költséget okozott.
Ez az első elemzés, amely számszerűsíti a szénerőművek kibocsátásának határokon átnyúló egészségügyi hatásait és annak becsült költségeit. A jelentésben nevesített öt tagállam szénerőművei a következő károkat okozták más országokban: Lengyelország: 4690, Németország: 2490, Románia: 1660, Bulgária: 1390, Nagy-Britannia: 1350 külföldi korai haláleset okozója volt.
Magyarország számára elsősorban a lengyel, román, bolgár és német szénerőművek okoznak légszennyezést, és ezáltal egészségügyi problémákat. A jelentés háttérszámításai alapján 2013-ban a külföldi szénerőművek légszennyezése hazánkban 700 ember korai halálát okozta. Ehhez adódik hozzá a Mátrai Erőmű kibocsátása.
„A Mátrai Erőmű rossz energiahatékonyságú lignit elégetésével hazánk legnagyobb szén-dioxid kibocsátó létesítménye, további komoly egészségügyi kockázatot okoz azzal, hogy egyre nagyobb mennyiségű lignitet értékesít a háztartások számára. A térség erősen terhelt levegőminőségét tovább rontja a lakossági kályhákban és egyéb olcsó tüzelőberendezésekben elégetett lignit füstgázszűrés nélküli légszennyezése” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatvédelem és Energia Programjának vezetője.
Forrás: MTI/ WWF
.png)
Kommentáld!